Egyre több magyar fiatal hagyja el az iskolát
2014 és 2023 között sokat romlott a magyarok iskolázottsága – írja a Telex. A lap rámutat elemzésében, hogy egyre több lett a korai iskolaelhagyó, miközben egyre kevesebben szereztek középfokú végzettséget vagy diplomát. „Ez komoly hatással lehet a következő évtizedekben a magyar munkaerőpiacra, gazdaságra és társadalomra” – olvasható Varga Júlia A fiatalok iskolai végzettségének változása Magyarországon és az Európai Unióban című tanulmányában, ami a 2024-es Társadalmi Riportban jelent meg, amit a Tárki Társadalomkutatási Intézet készített. A tanulmány azt mutatta be, hogyan változtak a vizsgált mutatók az uniós célkitűzésekhez és a többi tagállamhoz képest.
Magyarország ezekben a mutatókban az Európai Unió országaihoz képest egyre jobban lemaradt.
Korai iskolaelhagyónak azokat a 18–24 éves fiatalokat tekintik, akiknek általános iskolai, vagy annál alacsonyabb végzettségük van, és nem vesznek részt sem iskolarendszerű, sem iskolarendszeren kívüli képzésben.
A korai iskolaelhagyók arányát pedig azért érdemes csökkenteni, mert ezeknek a fiataloknak nagyon rosszak a munkaerőpiaci esélyeik, őket veszélyezteti leginkább a munkanélküliség. „A későbbi képzési lehetőségeket is csak nagyon korlátozottan tudják kihasználni, ezért alkalmazkodóképességük is igen gyenge.” Ehhez képest Magyarország közel tíz év alatt egy tapodtat sem tudott előrelépni ezen a téren, miközben az uniós átlag javult.
2014-ben Magyarországon a korai iskolaelhagyók aránya (11,4 százalék) még nagyon közel volt az uniós átlaghoz, ami akkor 11,1 százalék volt. Majd 2014 és 2016 között 12,5 százalékra nőtt az arányuk, ez így maradt 2022-ig.
A 27 EU-s országban átlagosan 36 százalékról 43 százalékra nőtt a felsőfokú végzettséget szerzett 25–34 évesek aránya. Magyarország ebben is ellentétes utat járt be. 32 százalékról indultunk, majd ez az arány volt 30 és 33 százalékon is. Végül 2023-ra 30 százalék alá csökkent, amivel nagyon messze kerültünk a 2030-ra kitűzött 45 százalékos uniós céltól. Tizenegy éve még kilenc uniós országot előztünk meg ezzel a 32 százalékos mutatónkkal, 2023-ban már csak egyetlen egyet, Romániát.
A legrosszabbul teljesítő uniós régiók között találjuk Észak-Magyarországot (18,2 százalék), Észak-Alföldet (22,6 százalék) és Nyugat-Dunántúlt (22,9 százalék), de a többi magyarországi régióban is jóval az uniós átlag alatt volt a felsőfokú végzettségű fiatalok aránya 2022-ben: Pest 32,4, Dél-Dunántúl 25,5, Közép-Dunántúl 25,4 és Dél-Alföld 25,6 százalék.
