A IV. kerület az újpesti Tompa Andrea író szemével, a Budapest Nagyregényben

kultúra

Budapest 150. születésnapjára a 23 kerületből 23 népszerű író 23 fejezetet írt tavaly: így állt össze a tavaly megjelent Budapest Nagyregény. A IV. kerületről az itt lakó Tompa Andrea írt, akinek bemutatkozását közöljük, valamit az általa szerzett fejezetből egy részletet.

Tompa Andrea bemutatkozása:

Mint messziről jött ember számára, aki vagyok s aki még csak harminchárom éve él ebben a nagyvárosban, a város finom belső hálózatai, előítéletei, ambíciói nehezen rajzolódnak ki előttem. Felmenőim közül tudtommal nem született senki e városban, nem itt keresztelték, nem itt üldözték őket. De akiket ismertem közülük, mindannyian párás tekintettel mondták ki a város nevét. 

Újpestről azonban évtizedeken át nem hallottam, a városrészhez kötődő előítéletek is ismeretlenek voltak előttem mindaddig, amig valaki csodálkozva nem kérdezett vissza: itt laksz? Mert hirtelen – a nagy döntések olykor néhány lélegzetvétel alatt születnek – itt találtam magam, egy olyan helyen, amely arra az utcára emlékeztet, ahol felnőttem. A tavaszi kopott fény, egy utca görbülete, egy fa árnyéka – ennyi a hasonlóság, más aligha látja. De hogy a világ ne hűlt hely, hanem valami otthonszerű legyen, össze kellett a dolgokat csomózni.

Tompa Andrea – NEGYEDIK

Andor látogatása (részlet)

„Egy csapat ember bukkan fel a fák közül, szemetet szednek zsákokba, hajolgatnak, mindenkin fényvisszaverős karszalag van. Egy másik csapat is érkezik a híd felől, elhaladnak Andor mellett, egy középkorú, overallos nő hirtelen odakiált neki. Képviselő úr! De jó, hogy eljött. Ez igazán klassz. Emlékszik ránk? Egyszer voltunk önöknél egyeztetésen, amikor a civil szervezeteket épp… Megköszörüli a torkát. Hogyne, bólint Andor, emlékszem. Nem fogadtuk el a javaslatukat, ugye?

Hát nem. És le is daráltak azóta bennünket.

Le, feleli Andor. Vagyis hát nyilván nem én.

De mi tesszük a dolgunkat tovább, mondja a nő, és Andor szemébe néz.

Mi is, feleli Andor. Azért vagyunk itt, teszi hozzá nevetve.

A nő elővesz a táskájából egy karszalagot, átnyújtja neki, egyszer használatos gumikesztyűt és nejlon­zsákot is ad Andornak.

Újpest vagy Angyalföld?, kérdezi.

Hogy érti?

Hát most két csapattal dolgozunk, a hídtól innen Újpest, onnan Angyalföld, és összefogtunk. Melyiket szeretné?

Mindegy. Újpest, legyen Újpest.”

Tompa Andrea: (Kolozsvár, 1971) író, színikritikus, a Színház folyóirat főszerkesztője volt. Négy regénye jelent meg, A hóhér háza, a Fejtől s lábtól, a Libri irodalmi díjat elnyert Omerta, valamint a Haza. A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen tanít.

Címke:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük