Tüntetés a szabadságért – újabb demonstrációt tartottak a gyülekezési törvény szigorítása ellen
Ismét tüntetést szervezett Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő csütörtökön Budapesten, a Kossuth téren, a gyülekezési törvény módosításának visszavonását követelve. A demonstráció résztvevői közül többen a Momentum vezetésével a Karmelita kolostorhoz indultak, aminek következtében a rendőrség lezárta a Lánchidat, így az ünneplők és turisták is a hídon rekedtek.
Hadházy Ákos beszédében hangsúlyozta, hogy nemcsak egy törvény, hanem a szabadságunk védelmében vonultak utcára. Deák Ferenc szavait idézve figyelmeztetett: ha a nemzet maga mond le a szabadságáról, annak visszaszerzése szinte lehetetlen. Szerinte a törvénymódosítás csak egy a sok „vörös vonal” közül, amelyeket a hatalom rendre átlép. A politikus közölte, hogy újabb demonstrációt tart jövő kedden a Ferenciek terén, s ezt a sorozatot heti rendszerességgel folytatni kívánja – engedélytől függetlenül.
A rendezvényen felszólalt Majtényi László jogász, aki az Alaptörvény 15. módosítását a legszégyenletesebbnek nevezte, mivel az szerinte a Mi Hazánk céljait emeli alkotmányos szintre. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Pride betiltása sérti az emberi méltóságot. Fleck Zoltán szociológus hozzátette: több ok van tüntetni, mint ahány nap van a következő választásig.
A tüntetés végén Hadházy a résztvevőket a Margitszigetre hívta, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének sátrához. Eközben Tompos Márton, a Momentum elnöke vezetésével egy csoport a Karmelita kolostorhoz indult, hogy Magyarország EU-csatlakozásának 21. évfordulója alkalmából zászlót helyezzenek el az épületnél. A rendőrség azonban lezárta a Lánchidat, először a budai, majd a pesti hídfőt is, végül a gyalogosokat is megállították és igazoltatták.
A rendőrség szerint a demonstrálók a bejelentett rendezvény befejezése után jogellenes gyűlést tartottak és akadályozták a forgalmat, ezért zárták le a hidat. A kialakult helyzetben turisták és ünneplők is a hídon rekedtek.
A történtek rávilágítanak arra, hogy a kormány és a rendőrség egyre kevésbé tűri a spontán tiltakozásokat, és a szimbolikus politikai üzenetek – mint egy EU-zászló kitűzése – is elégségesek ahhoz, hogy erőteljes válaszreakciót váltsanak ki.
