Társadalmi egyeztetésen az ügynökakták nyilvánosságáról szóló új törvénytervezet
Pénteken társadalmi egyeztetés indult az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról szóló új törvénytervezetről. A jogszabálytervezet és a hozzá kapcsolódó dokumentumok a kormány honlapján érhetők el, a véleményeket pedig július 11-ig várják a tarsadalmiegyeztetes@im.gov.hu e-mail címen.
A kezdeményezést Szondi Vanda kormányszóvivő jelentette be csütörtökön, miután a kormány ülésén döntés született arról, hogy új törvényt terjesztenek az Országgyűlés elé az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról. A kabinet szerint ezzel egy olyan, a rendszerváltás óta többször megígért, de eddig meg nem valósult vállalást kívánnak teljesíteni, amely a történeti iratok szélesebb körű hozzáférhetőségét biztosítja.
A tervezet indoklása szerint a cél a tudományos kutatás elősegítése, a társadalmi bizalom erősítése, valamint a nemzeti emlékezet hiteles megőrzésének támogatása. A kormány ezért nem a jelenlegi szabályozás módosítását, hanem egy teljesen új törvény elfogadását javasolja, amely korszerű, a digitális technológiák lehetőségeit is kihasználó keretet teremtene az iratok kutathatóságához, hozzáférhetőségéhez és hosszú távú megőrzéséhez. A jogszabály a tervek szerint október 20-án lépne hatályba.
A javaslat egyik legfontosabb eleme, hogy az állambiztonsági hálózat működésével összefüggésben nyilvántartott személyek meghatározott adatai bárki számára online elérhetővé válnának. A tervezet elhagyja a korábban használt „hálózati személy” fogalmát, és helyette olyan személyi kört határoz meg, amelybe azok tartoznak, akik nem megfigyeltként vagy áldozatként, hanem az állambiztonsági hálózat működésével összefüggésben kerültek nyilvántartásba.
A törvény alapján első lépésben közérdekből nyilvános adattá válnának az úgynevezett hatos kartonok, a mágnesszalagok, valamint később a B-dossziék és a B-naplók nem minősített leíró adatai. A hatos kartonok és a mágnesszalagok adatai már október 20-ától hozzáférhetők lennének, míg a B-dossziékat és B-naplókat folyamatosan, de legkésőbb december 31-ig tennék közzé.
A hatos kartonok a hálózati személyek beszervezésével kapcsolatos adatokat tartalmazzák, míg az 1990 januárjában készült mágnesszalagokon a G-, H- és K-adattárak nyilvántartásai szerepelnek. A feltárás második ütemében nyilvánosságra hoznák a hálózatokkal kapcsolatba került személyek neveit, beszervezési aktáit és a róluk készült értékeléseket, valamint folyamatosan közzétennék a fennmaradt B-dossziékat is. A B-dossziék a beszervezett vagy sikertelenül beszervezni próbált személyek iratait tartalmazzák, míg a B-naplók ezek nyilvántartására szolgáltak.
A tervezet szerint a nyilvánosságra kerülő dokumentumokból kitakarják a személyi azonosítókat, valamint az olyan különösen érzékeny adatokat, mint az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyekre vagy a szexuális életre és irányultságra vonatkozó információk. Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert a jelentésekben szereplő megfigyelt személyek az állambiztonsági rendszer áldozatai voltak, személyiségi jogaikat pedig védeni kell.
A szabályozás az elhunyt személyek adatainak megismerhetőségét is módosítaná. Jelenleg az ügynökaktákban szereplő személyes adatok a halált követő harminc évig védettek, az új tervezet azonban ezt az időtartamot öt évre csökkentené, vagyis a halálozási évet követő öt év elteltével az adatok anonimizálás nélkül is megismerhetők lennének.
A törvénytervezet emellett előírná, hogy a titkosszolgálatok vizsgálják felül a birtokukban lévő valamennyi irat és adatbázis minősítését. Azok a dokumentumok, amelyeknél a titkosítás fenntartása nem indokolt, átkerülnének az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába. Amennyiben a titokgazda nemzetbiztonsági vagy más indokkal továbbra is fenntartaná a minősítést, arról a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság mondana véleményt, amelyben nemzetbiztonsági szakemberek mellett történészek, levéltárosok és jogászok is helyet kapnának.
A javaslat arra is kötelezné azokat, akik jogellenesen birtokolnak a törvény hatálya alá tartozó iratokat, hogy azokat adják át az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának. Ennek elmulasztása büntetőjogi következményekkel járhat.
Az Országgyűlés várhatóan kedden dönt a Melléthei-Barna Márton (Tisza) által benyújtott, a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság létrehozását is tartalmazó törvénymódosításról, amely a mostani szabályozási folyamat egyik első parlamenti lépése lehet.
