Publicus: a többség szerint a korrupció és a jogállamiság leépítése vezetett a Fidesz történelmi vereségéhez
A magyarok többsége szerint a Fidesz súlyos áprilisi veresége után sem a pártnak, sem Orbán Viktornak nincs valós esélye a politikai visszatérésre – derül ki a Publicus Intézet Népszava megbízásából készült reprezentatív kutatásból.
A felmérés szerint a válaszadók 66 százaléka úgy látja, hogy a Fidesz nem tud talpra állni a vereségből és nem tér vissza a hatalomba. Ezzel szemben mindössze 27 százalék gondolja ennek ellenkezőjét. A párt saját szavazótáborában ugyanakkor még erős a hit a visszatérésben: tízből nyolc fideszes szerint a párt képes lehet az újjáépülésre. A Tisza szavazói szinte egyöntetűen ennek ellenkezőjét gondolják.
Még ennél is pesszimistább a közvélemény Orbán Viktor személyes politikai jövőjével kapcsolatban. A megkérdezettek 76 százaléka szerint az egykori miniszterelnök nem tud visszatérni a hatalom csúcsára. A Fidesz szavazóinak körében ugyanakkor továbbra is erős a lojalitás: 65 százalékuk hisz Orbán visszatérésében, miközben csaknem minden harmadik fideszes már ezt sem tartja reálisnak.
A kutatás arra is rákérdezett, hogyan ítélik meg az emberek Orbán Viktor döntését, hogy nem ül be az Országgyűlésbe. A válaszadók relatív többsége szerint helyes a háttérbe vonulás, ugyanakkor sokan úgy vélik, inkább vállalnia kellene a parlamenti ellenzéki szerepet is. A Fidesz szavazói közül sokan azt remélik, hogy háttérből tudja majd újraszervezni a pártot.
Az utódlás kérdésében a legtöbben senkit sem látnának szívesen a Fidesz élén. A párt támogatói között azonban Szijjártó Péter toronymagasan vezet: több mint felük őt tartaná megfelelő utódnak. Lázár János és Cser-Palkovics András jóval kisebb támogatottságot kaptak.
A vereség okait vizsgálva a korrupció került az első helyre. A megkérdezettek hatvan százaléka szerint ez volt a Fidesz-kormányok legnagyobb hibája. Ezt követte az egészségügy helyzete, majd az oktatás és a gazdaság állapota. A válaszadók jelentős része említette még az Európai Unióval való konfliktusokat és a jogállamiság leépítését is.
A korrupció megítélésében különösen látványos a politikai törésvonal: míg a Tisza szavazóinak közel háromnegyede ezt tartja a vereség fő okának, addig a Fidesz hívei között csak minden ötödik ember gondolja így. A volt kormánypárt szavazóinak több mint egyharmada szerint pedig egyáltalán nem a Fidesz hibái vezettek a bukáshoz.
A felelősség kérdésében a válaszadók egyszerre nevezték meg Orbán Viktort és „az összes kormánytagot” a vereség fő felelőseként. A Fidesz saját szavazótábora ugyanakkor továbbra is nagyrészt felmenti Orbánt: közel háromnegyedük szerint nem ő tehető felelőssé a kudarcért.
A kutatás egyik legerősebb állítása szerint a válaszadók több mint háromnegyede egyetért azzal, hogy a Fidesz 16 éves kormányzása alatt jelentősen eltávolodott a jogállami keretektől és igyekezett bebetonozni a hatalmát. Még a Fidesz szavazóinak ötöde is osztja ezt a véleményt.
A megkérdezettek többsége ugyanakkor nem gondolja úgy, hogy a békés hatalomátadás önmagában cáfolná a korábbi jogállamisági kritikákat. A válaszadók 63 százaléka szerint attól még, hogy a Fidesz nem vitatta a választási eredményt, az elmúlt másfél évtizedben valóban történtek a jogállami kereteket gyengítő lépések.
Arra a kérdésre, milyen ellenzék lesz a Fideszből, a többség inkább obstruáló, konfliktuskereső politikára számít. A válaszadók 56 százaléka szerint a párt minden eszközzel akadályozni próbálja majd a Tisza-kormány munkáját, míg csupán egyharmaduk bízik konstruktív ellenzéki szerepvállalásban.
A kutatás kitért arra is, hogy egyre több fideszes politikus vagy a NER-hez kötődő ismert szereplő fogalmaz meg nyílt kritikát a korábbi kormányzati működéssel, kampánnyal vagy a korrupcióval kapcsolatban. A válaszadók többsége ezt nem megújulási folyamatként, hanem inkább a Fidesz szétesésének jeleként értékeli.
