Orbán Viktor Nyíregyházán: „Nekünk másodlagos Ukrajna és Oroszország jövője”

A Digitális Polgári Körök mai nyíregyházi rendezvényén Orbán Viktor részletesen beszélt a moszkvai útjáról, az orosz–ukrán háborúról, az európai helyzetről és a magyar belpolitikáról. A miniszterelnök ismertetése szerint a Moszkva–Nyíregyháza útra különösen hosszú menetidőt kellett szánni a háborús légikörülmények miatt, majd arról beszélt, hogy a nagyhatalmi vezetők mennyire tartanak a betegségektől; saját állítása szerint neki különösen oda kell figyelnie, hogy tárgyalópartner előtt ne köhögjön. Putyint „csúcsra járatott KGB-snek” nevezte, aki minden dossziét ismer, Trumppal szemben pedig a részletekre koncentrál. Azt is hozzátette, hogy az orosz elnök „érti, hogy a magyarok nem szlávok”, és úgy fogalmazott: az ember a saját „fajtájával” szemben többet enged meg, a másikat inkább tiszteli.

Orbán a háborút három nézőpontból magyarázta: európaiból, oroszból és magyarból. A magyar értelmezés szerinte az, hogy „nekünk az fontos, hogy béke legyen és európai biztonsági rendszer”, míg „Ukrajna és Oroszország jövője másodlagos”. A miniszterelnök Putyin álláspontját is ismertette, miszerint „Oroszországnak mindenképpen kell Donyec megye”, Ukrajnának pedig ebbe bele kellene törődnie. Kijelentette: ha a háború eszkalálódik, „be fogja nyerni Kárpátalját, és nem fog megállni a határnál”. Mindez különösen azért érdekes, mert korábban a kormányzati kommunikáció több szereplője nevetségesnek nevezte azokat a nyugati aggodalmakat, amelyek az orosz agresszió kiterjedésére figyelmeztettek.

A miniszterelnök szerint Európa azért folytatja a háborút, mert pénzügyi érdekei fűződnek hozzá, valamint azért, mert a háború elvesztése a nyugati vezetők számára hibabeismeréssel járna. Szerinte Magyarország álláspontjához egyre több ország csatlakozik. A beszélgetés során előkerült a Tisza Párt által hamisítványnak minősített dokumentum is, amelyről Orbán azt mondta: „Brüsszel diktálta”. Állítása szerint Magyarországon vannak politikai erők, amelyek a „brüsszeli érdekeket” képviselik, és ha a szavazók a „baloldalra” voksolnak, „ők járnak majd a legrosszabbul”.

A beszélgetésben a kultúrharc is hangsúlyosan megjelent: Orbán szerint az olyan könyvek, amelyek gender-tartalmakkal és alternatív mesékkel foglalkoznak, „a gyerekek elleni merényletet” jelentenek. Emellett arról is beszélt, hogy a pestiek még „nem tudják”, mit jelentene számukra egy ellenzéki választási győzelem.

Orbán a kelet-magyarországi fejlesztésekről is hosszabban beszélt. Elmondása szerint 2010-hez képest 50 ezer új munkahely jött létre, és a következő években 670 milliárd forintnyi fejlesztési forrás érkezik a térségbe. A feladat szerinte az, hogy Kelet-Magyarország hosszú távon „utolérje Pannóniát”, és hogy Budapest fejlesztése ehhez képest „nem nagy ügy”.

A miniszterelnök az est végén egyértelmű politikai üzenettel zárt: szerinte a Fidesz csak akkor nyerhet, „ha itt minden mandátumot begyűjtünk”. A beszélgetés összességében a kormányfő megszokott narratíváit követte, de több kijelentésével egyértelműen jelezte, hogyan értelmezi a háborút, az európai helyzetet és Magyarország szerepét a nemzetközi térben.