Orbán titkos rijádi útja: üzleti közvetítők, futballkupa, hallgatás
2022 októberében Orbán Viktor miniszterelnök titokban Szaúd-Arábiába látogatott, ahol négyszemközti megbeszélést folytatott Mohammed bin Szalmán koronaherceggel. A találkozóról sem belső kormányzati jelentés, sem külügyi diplomáciai összefoglaló nem készült, és a hivatalos kormányzati kommunikáció csak a látogatás tényét és időpontját ismerte el – bármiféle érdemi részlet nélkül. A Direkt36 közérdekű adatigényléssel és forrásai révén tárta fel a látogatás körülményeit.
A látogatást Orbán kezdeményezte, de megszervezésében nem kormányzati szereplők, hanem a Közel-Keleten kiterjedt kapcsolatokkal rendelkező Garamvölgyi Balázs üzletember játszott kulcsszerepet. Garamvölgyi – aki évek óta Bahrein tiszteletbeli magyar konzulja – korábban több, a miniszterelnök családjához kötődő közel-keleti tárgyalásban is részt vett, és ismert szereplője volt a letelepedési kötvénybiznisznek is. A rijádi megbeszélésen ugyanakkor személyesen nem vett részt.
A Direkt36 forrásai szerint a magyar fél arra kérte a szaúdiakat, hogy ők se hozzák nyilvánosságra a látogatás tényét. A titkolózás oka továbbra is ismeretlen, ahogy az is, pontosan miről tárgyaltak Orbánék a koronaherceggel. A kormány a szokásos csatornákon sem adott érdemi tájékoztatást: a Miniszterelnöki Kabinetiroda, az új kormányszóvivő, Garamvölgyi Balázs, de még a Szaúd-Arábia budapesti nagykövetsége sem reagált az ügyre vonatkozó kérdésekre.
A vizit időzítése azért is figyelemre méltó, mert néhány héttel korábban arról írt az olasz sajtó, hogy Orbán – a megszokott rijádi helyszín helyett – Magyarországra szeretné hozni az Olasz Szuperkupa döntőjét. A la Repubblica szerint ezért a célért évente nyolcmillió eurót ajánlott fel, és Budapest mellett még Felcsút neve is felmerült potenciális helyszínként. Bár a magyar kormány hivatalosan nem erősítette meg, hogy a rijádi út és a szuperkupa-ügy összefüggne, az időbeli egybeesés és a hallgatás sokakban kérdéseket vet fel. Az MLSZ mindössze annyit közölt, hogy hivatalos megkeresés nem érkezett hozzájuk.
A találkozó céljának és tartalmának titokban tartása újabb példája annak, hogyan működik a magyar külpolitika egy szűk körű, informálisan szervezett rendszerben, ahol a hivatalos intézmények sokszor már csak utólag értesülnek a történésekről – ha egyáltalán.
