Orbán évértékelője: háború, lázadás és új törvények – jön a „húsvéti nagytakarítás”

Orbán Viktor miniszterelnök megtartotta 26. évértékelő beszédét, amelyben a Fidesz politikai sikereit, a világpolitikai helyzetet és a kormány jövőbeli terveit taglalta. A beszéd során harcias hangnemet ütött meg, a kormányt egyedüli lázadóként pozicionálta Brüsszel és a „Birodalom” ellen, és több radikális intézkedést is bejelentett.

A miniszterelnök beszéde meteorológiai hasonlattal indult, utalva a politikai előrejelzések nehézségeire. Elmondása szerint az elmúlt évben Magyarország mozgástere kitágult, és a Fidesz-KDNP második legnagyobb arányú győzelmét érte el az EP-választáson. Orbán a politikai ellenségekre is kitért, külön célba vette Magyar Pétert, akit árulással vádolt.

A Birodalom elleni harc és a nyugati nyitás

Orbán szerint a világpolitikai helyzet változik, az amerikai választások után új korszak kezdődik. Bár szerinte „Tegnap még eretnekek voltunk, ma nálunk kopogtat a fél világ”, figyelmeztetett, hogy Trump esetleges visszatérése nem hozza automatikusan el Magyarország sikerét.

A beszéd egyik központi eleme volt a „Birodalom” elleni harc. Orbán állítása szerint ennek három központja van: Washington, Brüsszel és Budapest, és a magyar kormány célja ennek a „budapesti lerakatának” a felszámolása. Bejelentette, hogy az Egyesült Államokba kormánymegbízottat küldenek, hogy bizonyítékokat gyűjtsenek a külföldi befolyásról, valamint jogi lépéseket tesznek a civil szervezetek és a külföldi finanszírozás ellen.

Egy új törvényt is bejelentett, amely az amerikai Magnyickij-törvény mintájára megakadályozná, hogy külföldi szervezetek magyarországi befolyást vásároljanak. Emellett kormányzati lépéseket sürgetett a Soros-hálózat pénzügyi forrásainak elzárására, amit húsvétra le is zárna – ezt „húsvéti nagytakarításnak” nevezte.

Orbán szerint Magyarország eddig a keleti nyitás politikáját folytatta, de most elérkezett a „nyugati nyitás” ideje, amelynek részleteiről nem árult el sokat.

Társadalmi és gazdasági bejelentések

A miniszterelnök több gazdasági és társadalompolitikai döntést is bejelentett, amelyeket a következő években kíván megvalósítani.

• Meghirdette a „100 új gyár programot”, amely a magyar ipar erősítését szolgálná.
• Bejelentette Európa legnagyobb adócsökkentési programját, amelyben megduplázzák a gyermekek után járó adókedvezményt. Egy gyermek után 20 ezer, kettő után 80 ezer, három vagy több gyermek után 200 ezer forint adókedvezmény jár majd évente.
• Jövedelemadó-mentességet kapnak a CSED és GYED-en lévő szülők, valamint a két- és háromgyerekes anyák élethosszig tartó adómentességben részesülnek.
• Az otthonteremtési programot is kibővítik, amelynek részeként a CSOK mellett SZÉP-kártyás támogatást és egy Diákváros-projektet is bejelentett, amely 18 ezer kollégiumi férőhelyet biztosítana.

Az infláció elleni harc is központi téma volt. Orbán szerint a nagy áruházláncok túlzottan megemelték az árakat, ezért utasította Nagy Mártont, hogy állapodjon meg velük az emelések megállításáról. Amennyiben ez nem történik meg, a kormány hatósági árakat vezethet be, vagy korlátozhatja a kereskedelmi hasznot.

A nyugdíjasok számára külön kedvezményt jelentett be: bizonyos alapvető élelmiszerek esetén visszatérítik az ÁFÁ-tegy meghatározott havi összegig.

Társadalmi kérdések: Pride, hadsereg és drogok elleni harc

A miniszterelnök társadalmi ügyekre is kitért, radikális változásokat helyezve kilátásba.

• Beleírják az Alaptörvénybe, hogy „az ember vagy férfi, vagy nő”, ezzel szerinte lezárva a genderkérdéseket.
• Orbán egyértelművé tette, hogy a Pride szervezőinek idén felesleges lenne felvonulást szervezniük, mert azt nem támogatja a kormány.
• A hadsereg kapcsán kijelentette, hogy a pártpolitikát ki kell vinni a honvédségből, és a katonák számára nem méltók „rivalizálások, villaügyek és egoviharok.”
• Külön kiemelte, hogy szigorúan fellépnek a drogkereskedelem ellen, és arra utasította Pintér Sándort, hogy ebben ne mutassanak kegyelmet.

Készpénzhez való jog és kistelepülések önvédelme

A miniszterelnök bejelentette, hogy támogatja az ellenzék kezdeményezését a készpénzhez való jog alkotmányba foglalására, mert szerinte ez nem szokás, hanem szabadság kérdése.

Emellett kiemelte, hogy a kistelepülések önvédelmi jogát megerősítik, vagyis jogi lehetőséget kapnak arra, hogy saját eszközeikkel védjék meg magukat a bűnözéstől.

Brüsszel elleni csata és a „teli rüszttel” hadjárat

Orbán szerint a magyar kormány öt nagy csatát vív Brüsszel ellen, amelynek részei a migrációs politika és a gyermekvédelem. Kijelentette, hogy nem engedik elvenni a 13. havi nyugdíjat, a rezsicsökkentést és a családtámogatásokat.

A beszéd során egy új szlogent is bedobott: „A Birodalom budapesti lerakatával húsvétra végezhetünk”, utalva arra, hogy radikális változásokat hoznak a külföldi finanszírozás és a civil szervezetek működésében.

Beszéde végén Orbán Viktor megfogalmazta a következő évek célkitűzését: „2025 legyen az áttörés éve”, és hozzátette: „Ne szeressünk bele a tavalyi sikereinkbe”.

A miniszterelnök beszédében egy harcos, radikális programot vázolt fel, amelyben a külföldi befolyás elleni harc, a társadalmi konzervativizmus és a gazdasági intézkedések egyaránt kiemelt szerepet kaptak. A következő hónapokban kiderül, hogy a bejelentett intézkedések közül melyeket tudja valóban megvalósítani a kormány.