Meghallgatták a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal három elnökjelöltjét
Az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága kedden meghallgatta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) három elnökjelöltjét: Ligeti Miklós Zoltánt, Unger Anna Rózát és a Tisza-frakció által jelölt Sárvári Nicholast. Mindhárom jelölt az elszámoltatást, a közvagyon visszaszerzését és az állami intézményekbe vetett bizalom helyreállítását nevezte a létrehozandó hivatal legfontosabb feladatának.
Ligeti Miklós Zoltán, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint Magyarországon 1990 után elmaradt a valódi szembenézés és elszámoltatás, ezt a hibát pedig most nem szabad megismételni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az NVVH nem lehet „NER-telenítési hivatal”, mandátuma nem korlátozódhat az elmúlt 16 évre, és az eljárások nem fordulhatnak politikai boszorkányüldözésbe.
Ligeti elsődleges célnak az államba vetett közbizalom helyreállítását nevezte, és arra is figyelmeztetett: nem biztos, hogy minden felelőst teljes egészében el lehet számoltatni, illetve minden vagyonelemet vissza lehet szerezni. Az első önálló nyomozások és vádemelések szerinte sem néhány hét vagy hónap alatt születnek majd meg.
Unger Anna Róza szintén hosszabb folyamattal számol. Szerinte irreális azt várni, hogy az első elnök hatéves ciklusa alatt már minden feltárt ügyben jogerős ítélet szülessen. Ez az idő azonban elegendő lehet arra, hogy „az utolsó szögig” feltárják, mi történt az országban, és elindítsák az eljárásokat a felelősökkel szemben.
Unger szerint az NVVH-nak nem pusztán egyedi korrupciós ügyeket kell feltárnia, hanem azt a teljes rendszert, amely lehetővé tette a közvagyon megkárosítását. A hivatalt induláskor mintegy 150 fős szervezetként képzeli el, egyik első feladatként pedig az egy évnél nem régebben kötött, nagy értékű állami szerződések átvizsgálását jelölte meg, mivel ezek még megtámadhatók lehetnek.
Sárvári Nicholas független, „messziről érkező” szakemberként mutatkozott be. Elfogadhatatlannak nevezte, ahogyan Magyarországon a közvagyonnal bántak, a hivatal fő feladatai közé pedig a közintézményekbe vetett bizalom és az átláthatóság helyreállítását sorolta.
Kiemelten foglalkozna a külföldre került, illetve offshore- és más összetett konstrukciók mögé rejtett vagyonok felkutatásával. Szerinte minden esetben fel kell mérni, hogy jogilag lehetséges-e a vagyon visszaszerzése, mennyibe kerülhet az eljárás, mennyi ideig tarthat, és végül mekkora összeg kerülhet vissza az államhoz. Mint mondta, ezt a harcot nem az újságokban, hanem szakmai alapon kell megvívni.
A három jelölt tehát eltérő hangsúlyokkal közelít az új hivatal feladatához: Ligeti a jogállami garanciákat, Unger a korrupciós rendszer teljes feltárását, Sárvári pedig a nemzetközi pénzügyi és vagyonfelderítési munkát helyezte előtérbe.
A bizottság ülésén és a kiválasztási folyamatban a Fidesz képviselői előzetes jelzésüknek megfelelően nem vettek részt.
