Matolcsy György letartóztatását indítványozták, fiát körözik az MNB-botrányban
Újabb fordulatot vett a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak gazdálkodása miatt indult büntetőeljárás: a hatóságok indítványozták Matolcsy György volt jegybankelnök letartóztatását, miközben fia, Matolcsy Ádám György és Stofa György üzletember ellen körözést adtak ki. Az ügyben több száz milliárd forintnyi közpénz sorsa került a nyomozás középpontjába.
A Telex szerda délutáni beszámolója szerint a Központi Nyomozó Főügyészségen több órán keresztül hallgatták ki Matolcsy Györgyöt, akit gazdasági csalás bűntettével és hamis magánokirat felhasználásának vétségével gyanúsítanak. A volt jegybankelnököt szerda reggel vették őrizetbe, kihallgatása nem sokkal délután fél négy után fejeződött be.
Ügyvédje, Bátki Pál közlése szerint Matolcsy nem tett vallomást, kizárólag személyes körülményeiről nyilatkozott. A védő elmondta, hogy az ötoldalas, jelentős mennyiségű adatot tartalmazó gyanúsítás érdemi értékeléséhez előbb meg kell ismerniük az annak alapjául szolgáló bizonyítékokat.
Az ügyészség indítványozta a volt jegybankelnök letartóztatását, őt pedig a kihallgatást követően rendőrségi fogdára szállították. A kényszerintézkedésről várhatóan pénteken dönt a bíróság.
Ezzel párhuzamosan Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám György, valamint Stofa György üzletember ellen is körözést adtak ki – derült ki a rendőrség hivatalos körözési nyilvántartásából. A fejlemény különösen jelentős, mivel az Állami Számvevőszék korábbi vizsgálata szerint az MNB-alapítványok vagyonának egy része olyan üzleti érdekeltségekhez került, amelyek Matolcsy Ádám környezetéhez kapcsolódtak.
Az MNB-ügy középpontjában a jegybank által 2014-ben létrehozott Pallas Athéné alapítványok, valamint azok vagyonkezelője, az Optima Befektetési Zrt. áll. A szervezet közel 500 milliárd forintnyi közpénzzel gazdálkodott, amelyet összetett és nehezen átlátható befektetési struktúrákon keresztül helyeztek el. Az Állami Számvevőszék 2025 márciusában nyilvánosságra hozott jelentése súlyos gazdálkodási szabálytalanságokat tárt fel, és mintegy 150 milliárd forintos veszteségre mutatott rá.
A nyomozás során a hatóságok korábban közel 92 milliárd forint értékben foglaltak le készpénzt, értékpapírokat és számlapénzt. Az eljárásban 97 magánszemély, 36 gazdasági társaság és 11 magántőkealap került a nyomozók látókörébe. A vizsgálat több szálon zajlik, egyebek mellett hűtlen kezelés és pénzmosás gyanúja miatt.
Az ügy egyik fontos eleme az a 2025 elején megkísérelt tranzakció is, amelynek során a korábbi alapítványi vezetés a jegybankelnök-váltás előtti utolsó napokban a PADME vagyonának jelentős részét az Optima-csoporttól a Quartz-csoporthoz próbálta áthelyezni. Az ügyletet az új jegybanki és alapítványi vezetés megakadályozta, majd feljelentést tett.
Az MNB-alapítványok gazdálkodásának feltárására az Országgyűlés 2026 májusában parlamenti vizsgálóbizottságot is létrehozott, amelynek december végéig kell elkészítenie jelentését. A bizottság október elején már korábbi fideszes politikusokat is meghallgatott, köztük Bánki Eriket és Kósa Lajost, akik a jegybanki alapítványok közpénzjellegével kapcsolatos 2016-os törvénymódosítás idején töltöttek be meghatározó politikai szerepet.
A szerdai események az MNB-botrány eddigi egyik legsúlyosabb fordulatát jelentik: a korábban elsősorban vagyonkezelési döntésekre és pénzügyi tranzakciókra irányuló nyomozás immár a jegybank egykori elnökének büntetőjogi felelősségét is közvetlenül vizsgálja.
Matolcsy György esetében egyelőre gyanúsításról és letartóztatási indítványról van szó, bűnösségét bíróság nem állapította meg. A következő fontos fejlemény a péntekre várható bírósági döntés lehet, miközben a hatóságok tovább vizsgálják, hogyan kezelték a jegybanki alapítványok vagyonát, és hová kerültek az érintett közpénzek.
