Magyarország visszalépne a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépéstől
Új törvényjavaslat került hétfő este az Országgyűlés elé: a kormány visszavonná Magyarország korábbi döntését a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) történő kilépésről. A T/71-es számú előterjesztést Magyar Péter nyújtotta be, az igazságügyi tárca részéről pedig Dr. Törőcsikné Dr. Görög Márta az előadója.
A javaslat lényege, hogy hatályon kívül helyezné a 2025-ben elfogadott törvényt, amely a Nemzetközi Büntetőbíróság római statútumának és a kapcsolódó nemzetközi megállapodásnak a felmondásáról szólt. A tervezet szerint Magyarországnak továbbra is részt kell vennie a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények – például a népirtás, az emberiesség elleni és háborús bűncselekmények – üldözésében és nemzetközi jogi szankcionálásában.
Az indokolás hangsúlyosan értékalapú és politikai üzenetet is hordoz. A szöveg szerint Magyarország helye azok között az államok között van, amelyek a jog uralmát nemcsak belpolitikai, hanem nemzetközi együttműködési alapelvnek is tekintik. A kormány érvelése szerint a Nemzetközi Büntetőbíróságban való részvétel nem pusztán külpolitikai kérdés, hanem „értékválasztás” is az emberi méltóság, az áldozatok igazsághoz való joga és a büntetlenség elutasítása mellett.
A dokumentum több ponton is utal arra, hogy a világban ismét erősödnek a fegyveres konfliktusok, valamint a nemzetközi humanitárius jog megsértésével kapcsolatos viták. A kormány szerint éppen ezért különösen fontos, hogy az államok ne gyengítsék, hanem erősítsék a nemzetközi elszámoltathatóság intézményeit. Az indokolás egyértelműen úgy fogalmaz: a korábbi kilépési döntés „a nemzetközi közösség értékrendjével ellentétes” volt.
A törvényjavaslat alapján a visszavonásról szóló jogszabály a kihirdetését követő napon lépne hatályba, a végrehajtásért pedig a külpolitikáért felelős miniszter felelne.
