A köztársasági elnök is tudja aztán égetni a közpénz-százmilliókat
228 millió forintot fizettek ki a magyar köztársasági elnök és delegációja szállására a párizsi olimpia ideje alatt, miközben az államfő mindössze három napot töltött a francia fővárosban. A történet nemcsak a pazarlás, de az átláthatóság hiányának tankönyvi példája is.
A foglalást még 2023-ban kötötték, amikor Novák Katalin volt a köztársasági elnök. A tervek szerint ő és kísérete a játékok teljes ideje alatt, azaz 18 éjszakán át Párizs egyik legdrágább szállodájában tartózkodott volna. A költségek megdöbbentőek: az egy szobára eső éjszakánkénti ár átlagosan 850 ezer forintra rúgott. Novák Katalin azonban időközben lemondott, így a foglalás terhét már az új elnök, Sulyok Tamás örökölte.
Az államfő azonban mindössze három napot töltött Párizsban, kíséretének létszáma is kisebb volt, és a foglalás módosítása sem volt lehetséges. Így a teljes összeget, 228 millió forintot kellett kifizetni. A delegáció többi tagjáról és pontos programjáról szóló részleteket a Sándor-palota nem árulta el, így nem derült ki, hogy kihasználta-e valaki a fennmaradó 15 éjszakát, vagy azok üresen álltak.
A szálláshely költsége az olimpia után sem állt meg. A paralimpia idején Sulyok Tamás ismét visszatért Párizsba, ezúttal három napra, ami újabb 15,8 millió forintos terhet rótt az adófizetőkre. Az olimpiai és paralimpiai szállás így összesen több mint 240 millió forintba került – ez az összeg messze meghaladja egy olimpiai aranyéremért járó 55 millió forintos jutalmat.
Miközben az államfő a hivatalos tájékoztatás szerint a magyar olimpiai és paralimpiai csapatot támogatta jelenlétével, Facebook-posztjai egészen másról árulkodnak. Az olimpiai időszak után Sulyok Tamás a Balatonról és egy lelkigyakorlatról osztott meg bejegyzéseket. Az is kérdéses, hogy a szállás költségeit indokolható-e kizárólag diplomáciai célokkal, amikor az államfő személyes utazásairól is nyilvánosan beszámolt.
A történet újra felveti a kérdést: miként bánik az ország vezetése a közpénzzel? A válasz, úgy tűnik, ismét a pazarlás és a felelőtlenség körül keresendő. Az ablakon kidobott milliók üzenete világos: az adófizetők pénze egyesek számára csupán számok halmaza, amelyet kevéssé köt a takarékosság és az átláthatóság.
