A kormány cáfolja az előrehozott választások forgatókönyvét
A politikai közbeszéd újév első napjaiban egyetlen kérdés körül forog: vajon valóban előrehozott választásra készül-e a kormány, vagy csupán az ellenzék és a közvélemény fantáziája szült politikai feszültséget? A vita Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnökének december 31-i Facebook-posztjával robbant ki, amelyben a politikus arra utalt, hogy a Fideszben komolyan fontolgathatják a 2026-ra tervezett országgyűlési választások előrehozását.
Kovács állításait a költségvetési számokra alapozta. A Vox Populi választási kalauz fedezte fel, hogy az idei költségvetés 8,4 milliárd forintot különít el a 2026-os választások előkészületeire, méghozzá olyan részletekkel, amelyek eddig nem voltak jellemzők a választásokat megelőző évekre. Ilyen például a szavazólapok nyomtatásának költsége vagy a választópolgároknak szóló értesítők kiküldésének finanszírozása, amelyek korábban csak a választási év költségvetésében jelentek meg. Kovács hangsúlyozta, hogy 2017-ben és 2021-ben, az országgyűlési választásokat megelőző években nem szerepeltek ilyen tételek a büdzsében.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) válasza nem késlekedett. Közleményük szerint a költségvetési sor teljes mértékben a 2026-os választások szakszerű és akadálymentes előkészítését szolgálja, az összeg jelentős részét informatikai fejlesztésekre fordítják. A közlemény éles hangon utasította vissza az előrehozott választásokkal kapcsolatos találgatásokat, politikai hecckampánynak minősítve azokat.
A vita azonban nem csillapodott, sőt, újabb lendületet kapott Magyar Péter, a Tisza Párt elnökének újévi beszédével, amelyben nyíltan követelte az előrehozott választások kiírását. Magyar szerint a kormány lépései és a költségvetési előirányzatok is azt jelzik, hogy a Fidesz tervezi a választások idő előtti lebonyolítását, és a hivatalos kommunikáció csupán a politikai károk mérséklését célozza.
A „Választási földrajz” rövid elemzése technikai oldalról közelítette meg a kérdést. Az Alaptörvény két lehetséges forgatókönyvet vázol fel előrehozott választásokra: vagy az Országgyűlés oszlatja fel magát, vagy a köztársasági elnök dönt így, miután egyeztetett a miniszterelnökkel, az Országgyűlés elnökével és a frakcióvezetőkkel. A feloszlatás napjától számított 70–90 napon belül kellene megtartani az új választásokat. Az elemzés nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Magyar Péter információ birtokában próbálta megelőzni a kormány bejelentését, hogy utólag ne tűnjön úgy, mintha Orbán Viktor csak az ő nyomására döntött volna így.
A kérdés továbbra is nyitott: előrehozott választások előkészítése zajlik a háttérben, vagy egyszerűen csak a költségvetési tervezés lett alaposabb, mint korábban? A következő hónapok eseményei talán közelebb visznek a válaszhoz.
