Úgy vonják vissza a felhatalmazási törvényt, hogy lényegében megmarad
A rendeleti kormányzásnak vége, így most okkal mondhatja, hogy nem egy hatalomvágytól megrészegült autoriter vezető, ellenben jó válságkezelő. Ám a különleges jogrend a gyakorlatban is bebizonyította a politika Murphy-törvényét: amivel vissza lehet élni, azzal vissza is élnek.
Kedden éjfél körül a parlament.hu-n megjelent a veszélyhelyzet visszavonásáról és az átmeneti időszak szabályairól szóló két törvénytervezet. Maga a visszavonásról szóló tervezet rövid, technikailag a dolog úgy néz ki, hogy a törvénnyel az Országgyűlés felhívja a Kormányt, hogy a kormányrendelettel kihirdetett veszélyhelyzetet szüntesse meg. A másik paragrafusa szerint a veszélyhelyzet visszavonásával hatályát veszti a felhatalmazási törvénynek is gúnyolt, rendkívüli jogrendet hozó koronavírus-törvény is.
A törvény indokolása aztán a jogiból néhol politikai szövegbe átcsúszva részletesen fejtegeti, hogy „vészterhes időkben a közös cselekvés, a nemzeti összefogás, az egészségügyben és a rendfenntartásban dolgozók, illetve valamennyi érintett áldozatos munkája megteremtette a lehető legszélesebb körű nemzeti egységet, amely mindenkor a sikeres járványügyi védekezés záloga”, leírja az indokolás azt is, hogy az intézkedések nemzetközi összehasonlításban sem számítanak egyedinek, az állami szervek alkotmányos és jogszerű működésének felügyelete mindvégig biztosított volt.
Aztán odaszúr az ellenzéknek és a külföldnek is:
Magyarország veszélyhelyzeti intézkedéseivel szemben a kezdetektől fogva példátlan, összehangolt politikai kampány és hisztériakeltés zajlott hazánk határain belül és kívül. Bár az alaptalan támadások szerencsére nem befolyásolták a járványügyi védekezés sikerét, történelmi felelősséget viselnek mindazok, akik a küzdelem legnehezebb időszakában kérdőjelezték meg a rendkívüli intézkedéseket és próbálták meg aláásni a kormányzati döntések legitimitását.
A koronavírus-törvény annyiban jelentett újdonságot, hogy míg alapesetben az ilyenkor kihirdetett rendeletek 15 nap elteltével automatikusan hatályukat vesztik, addig a március végén elfogadott törvény értelmében sem azok nem járnak le, sem a veszélyhelyzet. Ez a gyakorlatban annyit jelentett, hogy a koronavírus-törvénnyel még inkább nyomatékosítva lett, hogy akkor lesz vége a rendeleti kormányzásnak, ha Orbán Viktor úgy dönt. Még akkor is, ha formálisan a parlament vonja vissza a törvényt.
Mégis megmarad a hatalom?
Az országos tiszti főorvos javaslatára – miniszteri előterjesztés után – egészségügyi válsághelyzetet rendelhet el a kormány, ha a Parlament elfogadja a veszélyhelyzet megszüntetéséhez benyújtott átmeneti szabályokat.
A tervezet szerint a kormány akkor rendelhet el válsághelyzetet, ha
– nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet,
– az emberek életét, testi épségét, vagy az egészségügyi ellátást veszélyeztető körülmény következik be.
Az országos tiszti főorvos követi a helyzetet, ha a feltételek nem állnak fenn, kezdeményezi a kormányrendelet visszavonását, amit a kormány köteles lenne megtenni.
Az egészségügyi válsághelyzetet elrendelő kormányrendelet legfeljebb hat hónapig marad hatályban, kivéve ha a kormány annak hatályát meghosszabbítja.
Akkor hosszabbíthat a kormány, ha a válsághelyzet elrendelésének feltételei még fennállnak. Erről az Országgyűlés egészségüggyel foglalkozó bizottságában kellene beszámolni (vagyis nincs szó semmilyen parlamenti felhatalmazásról, jóváhagyásról).
Válsághelyzetet az egész országra, vagy annak bármely területére elrendelhet a kormány, illetve működtetheti az operatív törzset.
A törvényben felhatalmazást kap a kormány, hogy a járvány megelőzése, a következményeinek elhárítása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
Összeállította: Újpesti Hírmondó
Fotó: Index
