Orbánék trükkös megszorítása, az inflációs adó az alacsony jövedelmű embereket sújtja

„Nagyon úgy tűnik, az Orbán-kormány stabilizációs politikájának az egyik fő eleme, hogy hagyják felpörögni az inflációt, s ezzel nyirbálják meg szépen csendben a jövedelmeket, a kereseteket. Közben pedig arra hivatkoznak, hogy ők nem vetnek ki többletadót a szegényekre, a dolgozókra, de ez nem igaz, mert az úgynevezett inflációs adó formájában valójában ezt teszik” – szögezte le Mellár Tamás. A Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnökét, a Párbeszéd újrázó országgyűlési képviselőjét a márciusi inflációs adat kapcsán arról kérdeztük, milyen következtetéseket lehet levonni magából az adatból és a trendekből. Mint mondta: „a normális, hatékony piaci működéshez kontrollált, alacsony infláció tartozna, de Orbánék látszólag nem is akarnak elmozdulni az antiinflációs politika irányába”. Ezzel végső soron – az infláció közvetlen és közvetett hatásain keresztül – tovább mélyítik a jövedelmi, megélhetési szakadékot a társadalom csoportjai között.

Nem okozott meglepetést a márciusi inflációs adat, amit hétfőn tett közzé a Központi Statisztikai Hivatal. Eszerint 1 százalékkal volt magasabb az infláció, mint februárban, 2021 márciusához képest a fogyasztói árak 8,5 százalékkal emelkedtek. A maginfláció 9,1 százalékos volt, a nyugdíjas infláció pedig a hivatalos adat szerint legalábbis 8,3 százalékra rúgott. Utoljára ilyen drágulás 2007 júniusában volt.

Ám az vesse magára az első követ, aki csak ilyen „alacsony” drágulást érzékel a saját pénztárcáján. Nem véletlen, hogy sokkal nagyobb áremelkedést tapasztalunk, hiszen az elmúlt egy évben az élelmiszerek drágultak a leginkább, átlagosan 13 százalékkal. A kenyér ára 27,9, a sajté 21,8, a baromfihúsé 21,4 az idényáras élelmiszereké 17,9, a sajté pedig 21,8 százalékkal nőtt. Kétszámjegyű a lakásjavító és -karbantartó cikkek árának a drágulási üteme is (20,8 százalék), illetve az ilyen szolgáltatásoké (18,7 százalék). Az üzemanyagokért 11,4 százalékkal kell többet fizetnünk, mint egy éve.

Mellár Tamás szerint az egy dolog, hogy az érzékelt infláció sokkal magasabb, mint a hivatalos – a nyugdíjas inflációról nem is szólva –, de józan ésszel az is kiolvasható az adatokból: a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező, s kiváltképpen a leginkább rászoruló rétegek helyzete sokkal jobban romlik, mint a társadalom tehetősebb csoportjainak a tagjaié. Kérdés azonban, milyen egyéb közvetett és közvetlen hatásokkal kell számolnunk? Mire számíthatunk? A közgazdász, országgyűlési képviselő az infláció közvetlen hatásait sorolva elsőként azt emelte ki, hogy az megnyirbálja a nominális béreket, a jövedelmeket, a kereseteket és a szociális támogatásokat, jelentősen csökkenti azok reálértékét. „Az ilyen magas és tartós infláció tulajdonképpen azt jelenti, hogy adót kell fizetniük az embereknek. Ezt az úgynevezett „inflációs adót”, aminek a fő tulajdonsága, hogy az alacsony keresettel rendelkezőket sokkal jobban sújtja, mint a magasabb jövedelműeket”. Mellár Tamás még hozzátette, hogy míg az alacsony(abb) keresetűek túlnyomó többsége lerója ezt – a szakirodalomban jól ismert – „inflációs adót”, addig magas jövedelműek ezzel szemben képesek a megtakarításra, s ezek után inflációkövető kamatokat kapnak. Az ő pénzük tehát sokkal jobban tartja az értékét – mondta.

De Mellár Tamás még egy plusz elemre rámutatott: mindezt tetézi az is, hogy Orbánék nem köteleződnek el az euró záros határidőn belüli bevezetése mellett. Ami pedig azt is jelenti, hogy a gyengélkedő gazdaság és a nemzetközi elszigetelődés miatt a forint árfolyama csökken. Ennek aztán az a következménye, hogy megdrágul az import, vagyis újabb inflációs hatással kell számolni. „Mindez mutatja, hogy a következő Orbán kormány – bármilyen összetételű is lesz – az inflációt használja eszközként, ami azonban nagyon veszélyes fegyver, mert nehéz kordában tartani” – fogalmazott az országgyűlési képviselő.

Forrás: Hírklikk