Kezdődik az ébredés az álomból: megtört a gazdasági optimizmus
Hat hónapnyi folyamatos javulás után augusztusban megtört a magyar gazdasági szereplők optimizmusa. A GKI friss konjunktúrafelmérése szerint egyszerre romlott a vállalkozások és a lakosság hangulata, ráadásul éppen azok a mutatók gyengültek látványosan, amelyek azt jelzik, mit gondolunk a következő hónapokról.
A GKI konjunktúraindexe január és július között 11 ponttal emelkedett, júliusra pedig négy és fél éves csúcsra jutott. Augusztusban azonban egyetlen hónap alatt 4 pontot esett, és mínusz 8 pontra süllyedt.
Önmagában egyetlen rosszabb hónapból természetesen nem lehet trendfordulót hirdetni. A részletek azonban már érdekesebbek. A bizalom romlása ugyanis szinte az egész gazdaságon végigvonult: az ipari bizalmi index 6, az építőipari 5, a kereskedelmi 4 ponttal esett. Egyedül az üzleti szolgáltatásoknál mértek minimális, egypontos javulást.
Ennél is beszédesebb, hogy a vállalkozások egyre óvatosabbak a foglalkoztatással kapcsolatban. A következő három hónapban már csak a cégek 7 százaléka tervez létszámbővítést, miközben 13 százalékuk leépítésre készül. Júliusban még 8 százalék állt szemben 10 százalékkal. Vagyis nem egyszerűen rosszabb lett a vállalati hangulat: rövid idő alatt tovább nyílt az olló a munkaerőt felvenni és az elbocsátani tervező vállalkozások között. Ráadásul mind a négy vizsgált ágazatban többségbe kerültek a létszámcsökkentést tervezők.
A lakossági adatok talán még erősebben mutatják, hogy valami megváltozott.
Nyolc egymást követő hónap javulása után a fogyasztói bizalmi index csaknem 4 ponttal zuhant. Nem egyetlen részmutató húzta lefelé: mind a négy összetevő romlott. A háztartások rosszabbul ítélik meg az elmúlt egy év pénzügyi folyamatait, kevésbé bizakodóak saját következő 12 havi pénzügyi helyzetükkel kapcsolatban, és óvatosabbá váltak a nagy értékű vásárlások megítélésében is.
A legnagyobb változás azonban máshol történt. Az ország következő 12 havi gazdasági helyzetére vonatkozó lakossági várakozás egyetlen hónap alatt 9 ponttal esett.
Ez már nehezen intézhető el egyszerű havi ingadozásként, még akkor is, ha egyetlen adatfelvételből messzemenő következtetéseket továbbra sem érdemes levonni.
Az elmúlt hónapokban ugyanis látványosan javultak a várakozások. Júliusban a konjunktúraindex négy és fél éves csúcson állt, a fogyasztói bizalom pedig nyolcéves csúcsot ért el. Ehhez képest az augusztusi adatok azt mutatják, hogy az optimizmus első lendülete megtorpant.
Magyarán: mintha kezdenénk felébredni az álomból.
A választások után természetes volt a várakozás, hogy az új politikai helyzet gyorsan érzékelhető változást hozhat a gazdaságban is. Csakhogy a gazdaság nem politikai kommunikáció alapján működik. A vállalkozások akkor vesznek fel új dolgozókat, ha megrendeléseket, növekvő keresletet és kiszámítható jövőt látnak. A családok pedig akkor költenek bátrabban, ha saját pénzügyi helyzetük javulását nemcsak remélik, hanem érzik is.
Az augusztusi GKI-adatokból ezért nem az következik, hogy összeomlás jön. Sokkal inkább az, hogy a korábbi várakozások után megérkezhetett a józanabb mérlegelés időszaka.
A hangulat önmagában nem GDP, nem beruházás és nem reálbér. De a gazdaságban a bizalom nagyon is valós tényező: meghatározza, hogy egy vállalkozás beruház-e és felvesz-e új embereket, ahogy azt is, hogy egy család vásárol-e autót, felújítja-e a lakását vagy inkább félreteszi a pénzét.
Ezért az augusztusi fordulatot érdemes komolyan venni. Nem azért, mert egy hónap után ítéletet lehetne mondani a magyar gazdaság következő éveiről, hanem azért, mert az első nagy optimista hullám után most először egyszerre lett óvatosabb a lakosság és az üzleti szféra.
A várakozások időszaka lassan véget érhet. Most már egyre inkább az számít, mit mutatnak majd a számok – és mit éreznek belőlük a vállalkozások és a családok a saját bőrükön.
