Felkészülhet Lázár János: a Tisza-kormány visszaveheti a Mezőhegyesi Ménesbirtokot
Komoly bajba kerülhet Lázár János egyik legfontosabb agrárbirodalma: a frissen hivatalba lépett Tisza-kormány ugyanis gyors és átfogó vizsgálatot indít a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és az ahhoz kapcsolódó alapítványi rendszer ügyében. Az új agrárminiszter, Bóna Szabolcs már első nyilvános szereplésén egyértelművé tette: célkeresztbe kerülnek azok az állami agrárcégek és vagyonelemek, amelyek az elmúlt években alapítványi konstrukciókba kerültek.
A hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon elhangzottak alapján különösen a mezőhegyesi Jövő Nemzedék Földje Alapítvány számíthat kellemetlen hetekre. Az alapítvány kuratóriumi elnöke maga Lázár János, és ez a szervezet kapta meg korábban ingyenesen a Mezőhegyesi Ménesbirtokot, valamint több jelentős állami agrárvagyont is.
Az új miniszter nemcsak a birtok működését vizsgálná felül, hanem azokat a cégeket is, amelyeket az alapítvány alá szerveztek. Kiemelte például az ATEV-et, amely az állati melléktermékek kezelésében gyakorlatilag megkerülhetetlen szereplője a magyar mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak. Bóna szerint egy ilyen vállalatnak alapvetően nonprofit logika mentén kellene működnie, ehhez képest az elmúlt években milliárdos nyereséget termelt.
A miniszter különösen súlyos állítást is megfogalmazott: szerinte az ATEV profitját osztalékként kivették az alapítványból, és „jó eséllyel kampányra költötték el”. Ez már nem egyszerű politikai üzengetés, hanem olyan kijelentés, amely akár komoly vizsgálatok alapját is jelentheti.
A Tisza-kormány emellett felülvizsgálja azt a március végén elfogadott kormányhatározatot is, amelynek nyomán Lázár alapítványa jelentős közvagyon felett szerzett kezelési jogot. Az érintett csomag több mint ezerháromszáz ingatlant tartalmazott, köztük büntetés-végrehajtási agrárcégek által művelt földeket is. Ezek a földek korábban közvetlen állami kontroll alatt álltak, most viszont az új kabinet szerint kérdéses, milyen indokkal és milyen feltételekkel kerültek alapítványi kézbe.
Bóna Szabolcs nem fogta vissza magát a szakmai fórumon: arról beszélt, hogy „eljött az őszinteség kora”, miközben kemény kritikával illette a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara működését is. Szerinte a szervezet az Orbán-korszak alatt sokszor politikai propagandát szolgált, miközben eredetileg szakmai érdekképviseletként kellett volna működnie.
Az ügy politikai jelentősége messze túlmutat egy agrárvállalaton vagy néhány földterületen. A Mezőhegyesi Ménesbirtok hosszú évek óta Lázár János egyik legfontosabb presztízsprojektjének számított, amelyben az állami vagyon, az alapítványi rendszer és a politikai befolyás látványosan összekapcsolódott. Most viszont úgy tűnik, hogy a Tisza-kormány egyik első nagy célpontja éppen ez a rendszer lehet.
A kérdés már nem az, hogy lesz-e vizsgálat, hanem az: meddig jut el.
