Árrésstop, árfigyelés, nyomásgyakorlás – így próbálja megfékezni az inflációt a kormány

Akár 40-50 százalékkal is csökkenhettek egyes élelmiszerek árai az újonnan bevezetett árrésstop hatására – erről beszélt Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium makrogazdasági elemzésért felelős helyettes államtitkára péntek reggel az M1-en. Szerinte reális beavatkozásról van szó, hiszen bizonyos termékek esetében 80-120 százalékos árréseket is mértek, ami „indokolatlanul magas” profitrátára utal.

Az intézkedés egyelőre ideiglenes, május 31-ig vizsgálják a hatását. Az árfigyelő rendszer napi szinten szolgáltat adatokat az ármozgásokról, és ha a tendencia azt mutatja, hogy stabilizálódnak az árak, akkor óvatos enyhítés jöhet. Ám Suppan jelezte: ha újabb áremelkedés mutatkozik, akkor a kormány kész újabb beavatkozásra is. Mint mondta, „rugalmasan alkalmazkodunk ahhoz, ami a piacon történik”.

A gazdasági döntéshozók nemcsak a bolti árakra, hanem a szolgáltatások árazására is figyelmet fordítanak. A műsorban szó esett arról is, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter felszólította a telekommunikációs cégeket díjaik csökkentésére, erre egyhetes határidőt kaptak. Ha nem történik változás, a kormány itt is az árstop eszközéhez nyúlhat.

A bankszektor sem maradt ki a figyelmeztetések sorából: a számlavezetési díjak idei emelkedését túlzottnak tartják, cél, hogy azok visszatérjenek a 2023-as év végi szintre. Suppan hangsúlyozta, a lakosság terheinek könnyítése érdekében a kormány határozott fellépést vár el a pénzügyi szektortól is.

A kormányzati remények szerint az árrések visszavágása már a márciusi inflációs adatban is éreztetheti hatását, de az igazi áttörést áprilisra várják. Suppan Gergely szerint az infláció márciusban 5 százalék alá, áprilisban pedig akár 4 százalék alá is csökkenhet. A következő hetek tehát döntő jelentőségűek lehetnek az árak és a lakossági terhek alakulása szempontjából – a kormány egyelőre nem engedi el a piac kezét.