A magyar tőzsde előtt még nagy lehetőségek állnak: a lakosságot és a vállalatokat is a BÉT felé terelnék
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) előtt álló növekedési lehetőségekről, a lakossági megtakarítások mozgósításának fontosságáról és a vállalatok tőzsdei jelenlétének előnyeiről beszéltek a pénteki ünnepélyes kereskedésindító csengetés résztvevői. Az esemény központi üzenete egyértelmű volt: a magyar tőkepiacnak jóval nagyobb szerepet kellene kapnia a gazdaság finanszírozásában.
Kármán András pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a gazdaság számára egészségesebb növekedési pályát jelentene, ha a hazai megtakarítások nagyobb része a tőkepiacon hasznosulna. Szerinte a Budapesti Értéktőzsde teljesítménye megfelelő alapot ad a bizalomhoz, hiszen a BUX index az elmúlt hetekben sorra döntötte meg történelmi csúcsait, és az idei első félév teljesítménye alapján a világ élvonalába tartozik.
A miniszter úgy fogalmazott: a tőzsde sikerei azt mutatják, hogy működik a magyar piac, erős a verseny, és a befektetők továbbra is bíznak a magyar gazdaságban. A kormány ezt kiszámítható költségvetési politikával, valamint stabil és átlátható adórendszerrel kívánja támogatni.
A vállalatok számára is egyre fontosabb lehetőséget jelenthet a tőzsdei jelenlét. Kármán András szerint a részvénypiac nemcsak tőkeforrást biztosít, hanem növeli a cégek hitelességét és nemzetközi láthatóságát is, így természetes lépés lehet a fejlődésük során. A befektetők számára pedig a részvények, kötvények és befektetési alapok kínálhatnak magasabb hozamlehetőséget, mint a hagyományos megtakarítási formák.
A BÉT vezérigazgatója, Tóth Tibor arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon jelenleg mintegy 26 ezer milliárd forintnyi lakossági megtakarítás hever kamatmentesen bankszámlákon vagy készpénzben. Véleménye szerint ezeknek a forrásoknak legalább egy részét a tőkepiacokra kellene irányítani, mert a jövő egyik legnagyobb kihívása a gazdaság finanszírozása lesz. Hangsúlyozta: erős tőzsde nélkül nincs erős gazdaság és gyors növekedés.
Hasonlóan nyilatkozott Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is, aki szerint a magyar tőzsde lehetőségei még korántsem teljesen kihasználtak. Kiemelte, hogy különösen az innovatív vállalkozások számára jelenthet megoldást a tőzsdei finanszírozás, mivel ezek a cégek sok esetben nehezen jutnak hagyományos banki forrásokhoz.
Az MNB elnöke emlékeztetett arra, hogy amióta a jegybank a Budapesti Értéktőzsde fő tulajdonosa, jelentősen nőtt a tőzsdén elérhető vállalatok száma, jelenleg már több mint 150 értékpapír közül választhatnak a befektetők. Ugyanakkor a lakossági részvétel még mindig elmarad a kívánatos szinttől, pedig a magyar háztartások pénzügyi vagyona már eléri a 124 ezer milliárd forintot.
Varga Mihály arra is rámutatott, hogy az elmúlt tíz évben a Budapesti Értéktőzsde átlagosan évi 18 százalék körüli hozamot biztosított a befektetők számára, ami nemzetközi összevetésben is kiemelkedő eredménynek számít. A pénteki kereskedésindító esemény üzenete így egyértelmű volt: a döntéshozók szerint a magyar tőzsdében még jelentős tartalékok rejlenek, és a következő évek egyik fontos célja, hogy a lakosság és a vállalatok egyaránt nagyobb arányban használják ki a hazai tőkepiac nyújtotta lehetőségeket.
