300 milliárdos visszalépés: a Bayer Construct jövője is a tét a zuglói gigaberuházás leállításával
Nem csupán egy vitatott állami ingatlanügy végét jelentheti a Tisza-kormány döntése, hogy eláll a Zugló Városközpont projekt keretében megvásárolt irodakomplexum szerződésétől. A lépés egyben a NER egyik legnagyobb építőipari szereplője, a Bayer Construct jövőjét is alapjaiban rengetheti meg, hiszen a több száz milliárd forintos tranzakció meghiúsulása komoly pénzügyi következményekkel járhat a vállalatcsoportra nézve.
Magyar Péter miniszterelnök hétfői bejelentése szerint a kormány a jogi és pénzügyi átvilágítás során több szerződésszegést is feltárt, ezért eláll a szerződéstől, és visszaköveteli a már kifizetett, több mint 300 milliárd forint közpénzt. A kormányfő szerint az Orbán-kormány olyan beruházásra fordított hatalmas összegeket, amely nem az ország biztonságát vagy működőképességét szolgálta, miközben elmaradtak az energetikai és infrastruktúra-fejlesztések.
A döntés azonban túlmutat az állami költségvetésen. A Bosnyák tér mögötti, közel hét hektáros fejlesztés a Bayer Construct egyik legnagyobb projektje volt. Az állami vásárlás jelentette volna a beruházás pénzügyi lezárását, ennek elmaradása pedig jelentős likviditási nyomást helyezhet a vállalatcsoportra. A piacon már most is sokan találgatják, hogy egy ekkora összeg visszakövetelése milyen következményekkel járhat az építőipari cég számára.
Éppen ezért a politikai bejelentés mellett egyre hangsúlyosabbá válik a stratégiai kérdés is: valóban pusztán a közpénzek visszaszerzése a cél, vagy ennél átfogóbb átalakulás készül az állami építőiparban?
Több lehetséges forgatókönyv is felmerül. Az egyik szerint a kabinet tudatosan leépítené a korábbi rendszerhez kötődő, meghatározó építőipari konglomerátumokat, és helyettük egy új, állami tulajdonú vagy állami irányítású kivitelezői kapacitást építene fel, amely a jövő nagy közberuházásait végezné. Egy másik értelmezés szerint a cél elsősorban az lehet, hogy a stratégiai jelentőségű fejlesztésekhez kapcsolódó eszközök, kapacitások vagy akár projektek új tulajdonosi körhöz kerüljenek, ami hosszabb távon teljesen átrajzolhatja az építőipari erőviszonyokat.
Jelenleg azonban ezekre nincs hivatalos megerősítés. A kormány kizárólag a szerződésszegésekre, valamint a közpénzek visszaszerzésére hivatkozott, és nem ismertetett olyan tervet, amely állami építőipari vállalat létrehozására vagy a Bayer Construct infrastruktúrájának átvételére vonatkozna. Ezek a lehetőségek egyelőre elemzői és piaci találgatások körébe tartoznak.
Az azonban már most látható, hogy a döntés messze túlmutat egy ingatlanügyön. A Zugló Városközpont projekt éveken át a korábbi kormány egyik kiemelt fejlesztése volt, amelyet külön rendeletekkel emeltek ki a helyi szabályozás alól, majd állami kormányzati negyednek szántak. Ha a szerződést valóban sikerül felbontani, és a több száz milliárd forint visszaszerzésére is sor kerül, az nemcsak az egyik legnagyobb közberuházás végét jelentheti, hanem a NER gazdasági hátországának egyik legfontosabb szereplőjét is rendkívül nehéz helyzetbe hozhatja. Az pedig, hogy mindez csupán egy vitatott szerződés lezárása, vagy egy új építőipari korszak kezdete, a következő hónapok egyik legfontosabb gazdaságpolitikai kérdése lehet.
