Ki nem találná, kik bukkantak fel a rákosdubaji beruházás körül…
Újabb részletek derültek ki a rákosrendezői rozsdaövezet eladásáról, amelyek tovább bonyolítják az amúgy is ellentmondásos ügylet hátterét. Jámbor András, az ellenzéki Párbeszéd országgyűlési képviselője a Facebookon számolt be arról, hogy a területen nemcsak a fővárosnak van elővásárlási joga, hanem egy kisebb részre egy magáncégnek, a Stockton Zrt.-nek is.
Jámbor birtokába került információk szerint a Stockton Zrt.-ben jelentős tulajdonosváltás történt alig tíz nappal azelőtt, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és az arab befektető, az Eagle Hills Hungary Zrt. aláírta volna a rákosrendezői adásvételi szerződést. A cég új tulajdonosa az ECEquity Befektetési Vagyonkezelő Zrt. lett, amelynek vezérigazgatója Halkó Gabriella, egy olyan személy, aki közismerten Habony Árpád magyarországi céges érdekeltségeinek ügyvezetője.
A Válasz Online szerint azonban az ECEquity január 14-én, mindössze két nappal az arabokkal való szerződéskötés előtt új tulajdonosi szerkezetet jelentett be. Halkó Gabriella részesedése mindössze 5 százalékra csökkent, míg a cég tulajdonosi köre kibővült Garancsi Istvánnal, aki Orbán Viktor közeli barátjaként ismert, és a Novacitas Kft.-vel, amely szintén Habony Árpád köreihez kötődik.
Jámbor András szerint ez a tulajdonosi átrendeződés azt eredményezi, hogy a Stockton Zrt. a rákosrendezői terület egy részét 27,9 milliárd forintért szerezheti meg, ami a terület fejlesztési értékének többszörösét jelenti, köszönhetően a kormány által megkötött százmilliárdos üzletnek. A politikus szerint a tranzakció egyértelműen arra utal, hogy a kormányközeli körök jelentős hasznot húzhatnak az üzletből.
A Válasz Online arra is rámutatott, hogy az arab befektető, Mohamed Alabbar képviseletét Magyarországon a Tenk Ügyvédi Iroda látja el, amely szintén Garancsi Istvánhoz köthető.
A „mini-Dubaj” vagy Grand Budapest néven emlegetett projekt nemcsak a városlakók ellenállását váltotta ki, hanem a politikai érdekek és gazdasági kapcsolatok hálójának újabb példájává vált. A terület sorsa továbbra is a politikai viták kereszttüzében áll, miközben egyre több jel utal arra, hogy a beruházás nem a közérdeket, hanem a kormányközeli körök profitját szolgálja.
