Tanú: Schadl több pénzt kért, amit azzal indokolt, hogy abból Völner Pálnak kell továbbadnia
Kedden hallgatják meg a „koronatanúnak” nevezett F. Vivient a végrehajtói kar volt elnöke, Schadl György, és a fideszes volt igazságügyi miniszterhelyettes és államtitkár, Völner Pál korrupciós perében. Előtte viszont F. élettársát, S. Zoltánt hallgatta meg a bíróság, aki jobbára csak feltételezésekbe és másodkézből hallott dolgokra hagyatkozott arról, hogyan mozogtak a pénzek Schadl körül. – írja a Telex.
F. Vivien Schadl bizalmi embere volt, nagyjából tíz évet dolgozott mellette, és ő volt az, aki „Házipénztár” és „EgyenlegMoncsi” elnevezésű Excel-táblázatokban dokumentált minden pénzmozgást, így a Völner Pál volt államtitkárnak juttatott kenőpénzek kifizetését.
A Schadl-Völner-ügy lényege a vádirat szerint, hogy Schadl „korrupciós kapcsolatot alakított ki” Völner Pállal, aki rendszeresen 2–5 millió forintot kapott tőle – összesen legalább 83 millió forintot. Az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. Az ügyészség szerint Schadl lényegében „fizetésként” adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében.
A bíróság kedden F. Vivient távmeghallgatással hallgatja majd meg – ez nem is tetszett a védőknek –, előtte viszont egy másik tanút is meghallgattak, S. Zoltánt, aki egyrészt F. élettársa, másrészt Szabó Balázs irodájában dolgozott, aki cserébe azért, hogy kinevezzék végrehajtónak, vállalta, hogy a pozícióért cserébe az irodája adózott eredményéből összesen 190,5 millió forintot adott át Schadl Györgynek.
S. azt mondta, nagyjából kétszer találkozott Schadlval, emellett régóta barátságban volt Szabó Balázzsal, aki szerinte mindig is végrehajtó akart lenni. Ez aztán sikerült is neki, Monorra került. Tőle és F. Vivientől kért kölcsön 20 millió forintot az iroda beindítására, cserébe azt kérték, az első osztalékából fizesse ezt nekik vissza. A tanú a részletekről viszont többet nem tudott mondani, csak feltételezésekbe bocsátkozott arról, hogy Schadlnak szerinte milyen szerepe lehetett az egészben.
Arról is beszélt, Szabó Balázs végrehajtó azt mondta neki, az előzetes alku megváltozott, harminc helyett ötven százalékot kell visszafizetnie az osztalékból Schadlnak, „és ez lett a Völner Pállal indokolva”, mint akinek ezt a pénzt Schadlnak tovább kell adnia. Akkor a tanú szerint Szabó nagyon elgondolkodott azon, hogy lemond a végrehajtói pozícióról, végül mégis belement az alkuba.
Mindezeket viszont csak feltételezi vagy csak másodkézből hallotta, erre pedig a védők fel is hívták a bíró figyelmét, „a feltételezés az mese”.
Annyit azért a tanú tudott mondani, hogy élettársa, F. Vivien rálátott a pénzügyekre, és hallotta, hogy Schadl jobbkeze, M. Viktor vádlott „hozta-vitte a pénzeket”. S. szerinte élettársa, F. Vivien többször mondta, hogy más végrehajtóktól is kapott pénzt, „és hogy a Házipénztárt vezeti”, amibe „nem kimondottan” olyan pénzeket jegyeztek fel, amik a végrehajtói karhoz tartoznának. Úgy tudja, a Házipénztárt is azért kezdték el vezetni, mert Schadl annyi embernek adott kölcsön, hogy azt már muszáj volt vezetni, mert különben „kuszaság” lett volna.
Miután kirobbant az egész Schadl-Völner-ügy, „Schadl úr üzent nekem, hogy keressek ügyvédet a Viviennek”, vallotta a tanú.
Forrás: Telex
