2 százalékos volt az infláció októberben – az üzemanyagok és a szolgáltatások tovább drágultak
2026 októberében 2,0 százalékra mérséklődött az éves infláció Magyarországon, miközben az előző hónaphoz képest 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból. Az élelmiszerek jelentős része olcsóbb lett az elmúlt egy évben, ugyanakkor az üzemanyagok és számos szolgáltatás ára továbbra is számottevően emelkedik.
A KSH kedden közzétett adatai szerint 2026 októberében átlagosan 2 százalékkal kellett többet fizetni a termékekért és szolgáltatásokért, mint egy évvel korábban. Az infláció alacsony szintje azonban jelentős különbségeket takar: miközben egyes alapvető élelmiszerek ára kétszámjegyű mértékben csökkent, az autózás, a javítási munkák és több mindennapi szolgáltatás érezhetően drágult.
Az élelmiszerek ára éves összevetésben átlagosan 1,1 százalékkal mérséklődött, a vendéglátási szolgáltatásokat figyelmen kívül hagyva pedig 4,1 százalékos árcsökkenést mért a statisztikai hivatal. Különösen jelentős volt a húskonzervek árának 27,3 százalékos visszaesése, de a vaj és vajkrém 14, a friss gyümölcsök 12,9, a sertéshús 10,9, a sajt pedig 10,8 százalékkal került kevesebbe, mint tavaly októberben. A tej ára 8,9, a száraztésztáé 7,6, a tojásé 6,9, a baromfihúsé pedig 5,1 százalékkal csökkent.
Nem minden élelmiszer lett azonban olcsóbb. A burgonya ára egyetlen év alatt 14 százalékkal emelkedett, az eszpresszókávé 6,3, az étolaj 6,2 százalékkal drágult. A vendéglátásban szintén folytatódott az áremelkedés: a munkahelyi menüétkezés 6, az iskolai étkezés 5,7, az éttermi étkezés pedig 5,2 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban.
A legnagyobb különbség továbbra is az élelmiszerek és a szolgáltatások árának alakulásában figyelhető meg. Utóbbiak átlagosan 5,2 százalékkal drágultak egy év alatt, vagyis az általános infláció több mint két és félszeresével. A taxizásért 11,6, a postai szolgáltatásokért 9,6, a testápolási szolgáltatásokért 9 százalékkal kell többet fizetni. A színházjegyek ára 8,3, a járműjavítás és -karbantartás 7,7, az egészségügyi szolgáltatások 7,1, a lakásjavítás és -karbantartás pedig 7 százalékkal emelkedett.
A telefon- és internetszolgáltatások 6,2 százalékos drágulása szintén meghaladta az általános inflációt, ahogyan a belföldi és külföldi üdülések áremelkedése is. Ez azt jelenti, hogy bár a bolti bevásárlások egy része olcsóbbá válhatott, a háztartások rendszeres szolgáltatási kiadásai tovább növekedtek.
Az autósok számára különösen kedvezőtlenül alakult az elmúlt egy év: a járműüzemanyagok ára 11,3 százalékkal emelkedett. Ráadásul októberben önmagában is 3 százalékos drágulást mért a KSH, ami az általános havi áremelkedés egyik fontos tényezője volt.
A háztartási energia ára ezzel szemben éves összevetésben 4,3 százalékkal csökkent. A vezetékes gázért átlagosan 11,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, miközben az elektromos energia 1,2 százalékkal drágult. Szeptemberhez képest a háztartási energia ára további 0,3 százalékkal mérséklődött, elsősorban a tűzifa 3,9 százalékos árcsökkenésének köszönhetően.
A tartós fogyasztási cikkek átlagosan 1,4 százalékkal drágultak. Az ékszerek ára kiugró mértékben, 23,3 százalékkal nőtt, a konyha- és egyéb bútorok 5,1 százalékkal kerültek többe. Ugyanakkor a televíziók 3,9, a hűtőszekrények és fagyasztógépek 1,9 százalékkal olcsóbbak lettek. A szeszes italok és dohányáruk ára összességében 3,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohánytermékeké 4,2 százalékkal.
A havi adatokból ugyanakkor az is látszik, hogy az árak emelkedése nem állt meg. Szeptemberhez képest októberben átlagosan 0,4 százalékkal nőtt a fogyasztói árszínvonal. Az élelmiszerek 0,2 százalékkal drágultak, ezen belül a burgonya és egyes sütőipari termékek 1,9, a tojás 1,6, a cukor 1,4 százalékkal került többe. A szolgáltatások ára ugyancsak 0,2 százalékkal nőtt, de a színházjegyek esetében egyetlen hónap alatt 8,1 százalékos emelkedést mértek. A ruházkodási cikkek 2,1 százalékkal drágultak, ami részben a szezonális árváltozásokkal is összefügghet.
Az októberi inflációs adatok összességében kedvező képet mutatnak az általános árszínvonal éves változásáról, különösen az élelmiszerárak csökkenése miatt. A 2 százalékos infláció azonban nem jelenti azt, hogy a megélhetés minden területen hasonló mértékben változott volna. Az üzemanyagok és a szolgáltatások jelentős drágulása továbbra is komoly különbségeket okozhat az egyes háztartások kiadásainak alakulásában.
Fontos az is, hogy az infláció mérséklődése nem azonos az árak általános csökkenésével: a 2 százalékos mutató azt jelenti, hogy a fogyasztói árak összességében továbbra is magasabbak, mint egy évvel korábban, csupán az áremelkedés üteme alacsony. A háztartások tényleges vásárlóerejének alakulása pedig attól is függ, hogy a bérek és egyéb jövedelmek milyen mértékben változnak az árakhoz képest.
