Alkotmánybírósághoz fordult Baka András: nem írta alá az állami vagyon védelméről szóló törvényt
Nem írta alá az állami vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelmét célzó törvénymódosítást Baka András köztársasági elnök, hanem előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól. Az államfő szerint a november 3-án elfogadott jogszabály több rendelkezése sértheti a tulajdonhoz való jogot, a jogbiztonságot és a kisebbségi befektetők érdekeit. A Sándor-palota hétfői közleménye arra is figyelmeztetett, hogy a pénzpiaci szabályok állami befolyásolása megingathatja a magyar pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat.
A köztársasági elnök két területen fogalmazott meg alkotmányossági aggályokat. Az egyik a zártkörű befektetési alapok alapkezelőinek leváltására, a másik a részvénytársaságokban történő jelentős befolyásszerzés esetén alkalmazandó kisebbségvédelmi szabályokra vonatkozik.
Az Országgyűlés által elfogadott törvény lehetővé tenné, hogy a befektetésijegy-tulajdonosok 60 százalékos többsége kikényszerítse egy zártkörű befektetési alap kezelőjének leváltását. Az államfő szerint azonban ez a rendelkezés nemcsak az újonnan létrejövő alapokat érintené, hanem a már működőket is, ráadásul olyan befektetési alapokra is kiterjedne, amelyek egyáltalán nem, vagy csak részben kezelnek állami hátterű vagyont.
Baka András álláspontja szerint ez sértheti a jogbiztonságot, a fennálló szerződéses viszonyok védelmét, valamint a kisebbségi befektetők és az alapkezelők tulajdonhoz fűződő jogait. A Sándor-palota közleménye arra is rámutatott, hogy a szabályozás egyes részei hiányosak vagy nem kellően egyértelműek, ami a hatékony jogorvoslathoz való jog érvényesülését is veszélyeztetheti.
A másik kifogásolt rendelkezés a részvénytársaságok kisebbségi tulajdonosait érinti. A jelenlegi szabályok szerint annak, aki jelentős befolyást szerez egy társaságban, meghatározott esetekben kötelező vételi ajánlatot kell tennie a többi részvényes számára. Az új törvény bizonyos esetekben felmentést adna ez alól a kötelezettség alól.
Az államfő szerint ez gyengítheti a kisebbségi részvényesek védelmét, és sértheti azoknak a befektetőknek a jogos elvárásait, akik a korábban hatályos szabályok ismeretében szereztek tulajdonrészt egy társaságban.
A köztársasági elnök a jogszabály további rendelkezéseit, köztük a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének megszűnésével kapcsolatos szabályokat is megvizsgálta, ezek esetében azonban a rendelkezésére álló információk alapján nem talált olyan súlyú alkotmányossági kifogást, amely indokolta volna az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezését.
A Sándor-palota közleménye ugyanakkor nemcsak a törvény tartalmát, hanem elfogadásának körülményeit is bírálta. A jogszabályt ugyanis kivételes eljárásban fogadta el az Országgyűlés, mindössze 26 órával azután, hogy a javaslatot benyújtották a parlamentnek. Ez idő alatt sem társadalmi, sem szakmai egyeztetésre nem került sor.
Az államfő szerint a rendkívüli sürgősség indokoltsága nem állapítható meg a törvény szövegéből, különösen annak fényében, hogy a szabályozás olyan piaci szereplőkre is kiterjed, amelyek nem kezelnek állami forrásokat.
Baka András arra is figyelmeztetett, hogy az állami érdekek érvényesítése érdekében alkalmazott, piaci viszonyokat befolyásoló jogalkotás hosszabb távon komoly következményekkel járhat. A pénzügyi szabályozás kiszámíthatósága ugyanis alapvető feltétele a befektetői bizalomnak, amelyet a korábbi intézményi problémák esetleges visszatérése is veszélyeztethet.
A köztársasági elnök szerint különösen fontos elkerülni, hogy a nemzetközi befektetőkben kétségek merüljenek fel azzal kapcsolatban, hogy a magyar állam tiszteletben tartja-e a piacgazdaság működésének alapvető feltételeit.
Az államfő döntése nyomán a törvény egyelőre nem léphet hatályba. Az Alkotmánybíróságnak most arról kell döntenie, hogy a kifogásolt rendelkezések összhangban állnak-e az Alaptörvénnyel. Amennyiben alkotmányellenességet állapít meg, az Országgyűlésnek újra kell tárgyalnia az érintett szabályokat.
