Év végére elkészül a magyar oktatás új stratégiája

Év végére elkészül a magyar oktatás új stratégiája – jelentette be szerdán Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter. A „Vissza a jövőbe” munkacímen készülő dokumentum az oktatási rendszer hosszabb távú átalakításának alapjait fektetné le, és külön foglalkozik majd a digitális környezet, a közösségi média és a mesterséges intelligencia oktatásra gyakorolt hatásaival is.

A miniszter szerint az új rendszer kialakításánál abból kell kiindulni, hogy a gyerekeket körülvevő világ az elmúlt években jelentősen megváltozott. A digitális eszközök, a közösségi média és egyre inkább a mesterséges intelligencia is a mindennapjaik részévé vált, ezért ezekkel az oktatásnak is foglalkoznia kell.

Ennek részeként külön oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégia készül. Lannert Judit szerint ennek társadalmi egyeztetése hamarosan megkezdődik. A miniszter korábban arra is felhívta a figyelmet, hogy az MI megfelelő használata új lehetőségeket teremthet a tanulásban, ugyanakkor az átgondolatlan alkalmazása csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a diákok rendszeresen a gépre bízzák a feladatok megoldását.

Az oktatási rendszer átalakításának másik fontos eleme az új Nemzeti alaptanterv kidolgozása lesz. A tárca ígérete szerint az új NAT-ot nem egyik napról a másikra vezetik be: előbb alapos előkészítésen és kipróbáláson megy keresztül, és csak ezt követően „élesítik”.

Átfogó szövegértés-fejlesztési programot is indítanak. Ennek egyik célja, hogy a gyerekeknél minél korábban felismerjék a szövegértési nehézségeket, és célzott segítséget tudjanak biztosítani számukra. Az iskolák módszertani támogatást és nagyobb szakmai mozgásteret kapnának ahhoz, hogy a fejlesztést saját tanulóik szükségleteihez igazítsák.

Lannert Judit hangsúlyozta: az oktatási stratégiáról, az új Nemzeti alaptantervről és az iskolarendszer jövőjéről nem kizárólag a minisztériumban kívánnak dönteni. A tárca a diákokat, az oktatásban dolgozókat, a szakmai és érdekképviseleti szervezeteket, valamint a szülői közösségeket is bevonná az egyeztetésekbe. A miniszter közlése szerint az elmúlt négy hónapban több száz ilyen egyeztetést tartottak, és a folyamatot egyre szélesebb körre terjesztenék ki. Célként azt jelölte meg, hogy olyan oktatási rendszer jöjjön létre, amely mögött kellően széles társadalmi támogatás áll ahhoz, hogy kormányzati ciklusokon át is működőképes maradjon.

A miniszter ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy egy új, gyermekközpontú oktatási rendszer felépítése hosszabb folyamat, ezért nem minden változás történhet meg azonnal. A kormány szerint ugyanakkor a központosítás lebontása és a gyorsabban kezelhető problémák megoldása már megkezdődött.

Az eddigi intézkedések között Lannert Judit az iskolaigazgatók jogköreinek bővítését, a pedagógusok sztrájkhoz való jogának visszaállítását, a teljesítményértékelési rendszer felfüggesztését, a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás bevezetését, valamint a nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkatársak és más iskolai dolgozók bérrendezését említette.

Az önálló Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a tanév kezdetén már jelezte, hogy az intézmények nagyobb szakmai önállóságára, a pedagógiai szabadságra és a gyermekközpontú szemléletre kívánja építeni az átalakítást. A most készülő stratégia várhatóan azt mutatja majd meg részletesebben, milyen szerkezeti, tantervi és módszertani változtatásokkal képzeli el mindezt a kormány.

A tervek szerint a stratégia 2026 végére készül el, miközben több részterületen – köztük a mesterséges intelligencia oktatási alkalmazásában és az új Nemzeti alaptanterv előkészítésében – már ezt megelőzően folytatódnak a szakmai és társadalmi egyeztetések.