Török Gábor: a parlamenti bojkott is opció lehet a Fidesz számára

Török Gábor politológus szerint rendkívül nehéz politikai helyzetbe került a Fidesz azután, hogy a kormány benyújtotta azt az alkotmánymódosítást, amelynek nyomán Gulyás Gergely az alkotmányos demokrácia végét és az önkényuralom kezdetét emlegette. A politológus úgy véli, bár a kormánypárt lépése valóban precedens nélküli az 1990 utáni magyar politikában, a Fidesz hitelessége ezen a területen a választók jelentős része szemében erősen megkérdőjelezett.

Gulyás Gergely korábban azt írta, hogy az alkotmánymódosítás politikai alapon távolítaná el a hivatalban lévő köztársasági elnököt, átalakítaná az Alkotmánybíróság működését, valamint szerinte korlátozná a demokratikus politikai versenyt azzal, hogy a jelenlegi ellenzéki képviselők egy része a jövőben nem indulhatna választásokon. A Fidesz frakcióvezetője úgy fogalmazott: ez már nem pusztán a jogállam sérelme, hanem annak megszűnése, ezért a Fidesz-frakció hétfői ülésén az alkotmányos válsághelyzetre adandó válaszokról is tárgyalnak.

Erre reagálva Török Gábor azt írta: bár szerinte is olyan alkotmánymódosítás készül, amely az elmúlt több mint három évtizedben nem látott precedenst teremtene, a Fidesz számára nehéz hitelesen fellépni az alkotmányos demokrácia és a fékek, ellensúlyok rendszerének védelmezőjeként. Emiatt szerinte a párt mozgástere korlátozott, és azok az eszközök, amelyekhez nyúlhat, rövid távon várhatóan kevés politikai hasznot hoznának.

A politológus szerint elsősorban kommunikációs és politikai gesztusok jöhetnek szóba, ezek azonban önmagukban aligha változtatnának a kialakult helyzeten. Ugyanakkor felvetette, hogy a Fidesz akár a parlamenti munkájának korlátozását vagy részleges, esetleg teljes bojkottját is mérlegelheti.

Emlékeztetett arra, hogy 2006 után a Fidesz–KDNP képviselői – a frakcióvezetők kivételével – rendszeresen kivonultak a parlamenti ülésteremből, amikor Gyurcsány Ferenc szólalt fel. Szerinte most ennél is tovább mehetne az ellenzéki párt, és alkalmazhatná azt a parlamenti bojkottot, amelyet a 2010 utáni ellenzék ugyan többször felvetett, de végül soha nem valósított meg.

Török Gábor szerint egy ilyen döntésnek számos hátránya lenne, és kérdéses, hogy a demokrácia védelmére épülő szimbolikus üzenet mennyire találna visszhangra Magyarországon vagy nemzetközi szinten. Ugyanakkor úgy látja, lenne egy fontos politikai következménye: ha a Fidesz nem venne részt aktívan a parlamenti vitákban, azzal csökkenne Magyar Péter parlamenti szerepléseinek látványossága és kommunikációs ereje.

A politológus úgy fogalmazott: „ha nincsenek statiszták, a parlamenti színház sem annyira érdekes”, vagy még erősebben: „ha nincs bokszzsáknak használható ellenfél, a boksznak sincs értelme”. Véleménye szerint ezzel ugyan a parlamenti kétharmad működése nem állna le, de a kormány egyik rendszeresen használt politikai és kommunikációs terepe veszítene a jelentőségéből.

Hozzátette ugyanakkor, hogy egy ilyen lépéssel a Fidesz is lemondana arról a lehetőségről, hogy parlamenti vitákban próbáljon politikai előnyt szerezni. Szerinte azonban ez jelenleg amúgy sem jelent valódi lehetőséget a párt számára, ahogyan 2010 előtt sem a parlamenti vitákban sikerült felépítenie politikai fölényét.