Brüsszelben még nem ért véget az Orbán-korszak
Orbán Viktor választási veresége nemcsak a magyar belpolitikát rázta meg, hanem azokat a nemzetközi hálózatokat is, amelyek az elmúlt években az ő politikai és ideológiai hátországát építették Európában. A Politico elemzése szerint ezek közül az egyik legfontosabb a Brüsszelben működő, a magyar kormányhoz köthető konzervatív think tank, amely ugyan most nehezebb helyzetbe került, de továbbra sem tűnt el a térképről.
A cikk középpontjában a Mathias Corvinus Collegium brüsszeli intézete áll, amely az elmúlt években tudatosan építette fel magát a jobboldali, euroszkeptikus gondolkodás egyik európai központjaként. A szervezet célja nem az Európai Unió elhagyása volt, hanem annak belülről történő átformálása, egy olyan ideológiai tér létrehozásával, amely alternatívát kínál a „brüsszeli fősodorral” szemben.
Orbán rendszerének bukása azonban komoly kérdéseket vet fel az ilyen intézmények jövőjével kapcsolatban. A Politico szerint a think tank jelentős részben magyar állami forrásokra támaszkodott, így az új politikai vezetés hozzáállása kulcsfontosságú lehet a finanszírozás és a működés szempontjából. Ez különösen érzékeny pont, hiszen az MCC brüsszeli jelenléte nem csupán tudományos vagy elemzői tevékenység, hanem egyértelműen politikai befolyásépítési projektként is értelmezhető.
A választási eredmények ugyanakkor nem jelentik automatikusan a hálózat összeomlását. A Politico hangsúlyozza: az elmúlt években kiépített kapcsolatrendszer – konzervatív politikusokkal, értelmiségiekkel, amerikai és európai jobboldali körökkel – továbbra is létezik, és képes lehet önálló életet élni, még akkor is, ha Budapestről kevesebb támogatás érkezik.
Ez összhangban van azzal a szélesebb európai képpel is, amely szerint Orbán bukása inkább belpolitikai okokra vezethető vissza – korrupciós botrányokra, gazdasági nehézségekre és társadalmi elégedetlenségre –, mintsem a jobboldali populizmus teljes elutasítására. A politikai irányzat tehát nem tűnt el, csak éppen elvesztette egyik legfontosabb állami hátországát.
A brüsszeli think tank így egyfajta tesztesetté válhat: kiderül, hogy az Orbán-korszakban felépített „ideológiai export” mennyire volt valódi, önfenntartó projekt, és mennyiben függött egyetlen politikai központtól. Az első jelek alapján inkább az utóbbi és az előbbi keverékéről van szó: meggyengült, de még mindig jelen lévő struktúráról.
A Politico összegzése szerint tehát Orbán veresége nem jelenti a konzervatív-euroszkeptikus gondolkodás végét Brüsszelben. Inkább egy új fejezet kezdődik, ahol már nem egy kormányzati háttérrel rendelkező „központból”, hanem sokkal inkább hálózatszerűen, bizonytalanabb erőforrásokkal folytatódik ugyanaz a politikai és ideológiai küzdelem.
