“Ha Orbán Viktor bukik, sokaknak megeredhet a nyelve”, megszólalt MNB-ügyben az egykori jegybanki alkalmazott

„Akkor lesz valódi elszámoltatás, ha egyre többen tanúskodnak” – mondta a Szabadeurópának Deme Zoltán közbeszerzési szakértő, egykori jegybanki alkalmazott, aki belülről látta, hogyan foglalta el Matolcsy György a Magyar Nemzeti Bankot. Úgy látja, az MNB-botrány rendszerszerű jellegét kellene kivizsgálni, az Elios-ügyhöz hasonlóan. Szerinte Varga Mihály, Nagy Márton, és Windisch László is érintett a jegybanki alapítványok korrupciógyanús ügyében.

Deme Zoltán összesen hat hónapot dolgozott 2013-ban az MNB-nél Matolcsy György elnöksége alatt. Elmondása szerint egy „megszállás” szemtanúja volt Simor András távozása után. Például Matolcsy és embereinek megjelenését követően minden technikai rendszert lekapcsoltak, amely a jegybankban működött. Minden dolgozótól minden jogosultságot megvontak, majd mindenkinek sorba kellett állnia a főigazgató szobája előtt, hogy bemutassa, mit szeretne csinálni a későbbiekben és erre engedélyt kérjen – hangzott el a portál podcastműsorában, melyet a 24.hu szemlézett.

Vagyis Deme szerint felépítettek egy új rendszert, amely úgy működik, ahogy Matolcsyék szerették volna. Az új vezetés elbocsátásokat kezdeményezett, miközben sok ember elment magától, mert nem szeretett volna az új környezetben dolgozni.

Egy év alatt kialakult egy olyan modell, amely lehetővé tette, hogy mindazt megcsinálják, amiről az utóbbi időben olyan sokat olvastunk és hallottunk.

A közbeszerzési szakértő szerint az igazán érdekes az lenne, ha sikerülne azt levezetni, hogy sok alkalmazott tudatosan összedolgozva, együttműködve játszotta ki a pénzt a Jegybanktól.

Ezt a láncolatot kellene összerakni, hogy bizonyítani lehessen, hogy valami törvénytelen történt. Egy rendszerszerű működés, összejátszás nyomán összességében már megvalósulhat egy bűncselekmény.

De ehhez az kell, hogy a rendőrség és az ügyészség ennek alapján összerakjon egy képet, hogy aztán a bíróság döntést tudjon hozni – fejtette ki.

Úgy látja, ahhoz, hogy a jegybanki alapítványok gyanús ügyleteit bűncselekményként lehessen kezelni, még több embernek kellene tanúskodnia. Az ügy felgöngyölítését a rendőrségnek kellene elvégeznie, mert az oknyomozó újságírók eszközei nagyon korlátozottak. A tanúvallomások begyűjtése és egyebek nyomán összeállhatna a kép vagy legalábbis egy része a kirakósnak, amelynek alapján lehetne bizonyítani belőle azokat a mozzanatokat, amelyek csalásnak, sikkasztásnak vagy egyéb bűncselekménynek minősülnek.

Jelenleg viszont legfeljebb csak az vetíthető előre, hogy egyeseket megtalál az állam büntetőigénye, egyes embereket tessék-lássék módon megtalálnak a hatóságok, hogy demonstrálják, előrelépés történt az ügyben. Amióta az ügy kirobbant, azóta nem láttuk, hogy bárkit is vezetőszáron elvittek volna. 

A teljes ügyet megfogni azonban csak akkor lehet majd, ha politikai fordulat jön, amely egy dominóhatást vált ki, és sok érintett elkezd majd vallani, beszélni és bizonyítékokat kiadni. – szögezte le Deme Zoltán.

A közbeszerzési szakértő egyebek közt arról beszélt, hogy:

• csak egy kormányváltás nyomán lehet megvalósítani az elszámoltatást. Ez esetben megtörténhet az, hogy az ügyészség és rendőrség rendesen el tudja végezni a munkáját és össze tudják rakni rendesen a mozaikokat. Szerinte csak akkor lehet felfedni az igazságot, ha egyre többen szólalnak fel és állnak ki tanúskodni.
• A rendszert informális, személyre szabott jogalkotás jellemzi. Orbán Viktor kezében összpontosul a törvényhozói és végrehajtói halatom, teljesen egyértelmű, hogy ő van a rendszer tetején és az is, hogy kik vannak alatta: a minisztertől a közmunkásig ki van alakítva, hogy kinek és hol van a helye. Ha tényleg sikerül levágni a fejet, akkor a szisztéma olyan lesz, mint egy szétrúgott hangyaboly, amelyben mindenki elkezd összevissza szaladgálni, és ebben a formájában meg fog szűnni az egész.
• Túlárazásokon keresztül válhatott magánvagyonná az MNB-alapítványokba kiszervezett vagyon. Az alapítvány célja az volt, hogy kiáramoltassák a pénzeket a jegybankból. Nem találni ezekben az ügyletekben semmit, ami jó és hatékony lenne az adófizetők/választópolgárok szempontjából.
• Varga Mihály felelőssége az MNB-ügyben egyértelmű. Varga az elmúlt 12 évben pénzügyminiszterként, vagyis tulajdonosi joggyakorlóként felügyelte, hogy mi történik az MNB-nél. Ő minden jelentést megkapott az MNB igazgatóságának döntéseiről. Ő az az ember, akinek a legnagyobb rálátása volt ezekre az ügyekre. Ennek ellenére 12 évig mindent elnézett, és nem szólt semmit. A hangját nem hallottuk még a botrányok kirobbanása után sem.
• Windisch László jelenlegi Állami Számvevőszék (ÁSZ)-elnök egykor az MNB alelnöke volt, aki most azt állítja, hogy nem volt érintett az alapítványi ügyekben. Deme szerint azonban Windisch a jegybankelnök végrehajtója volt. „Abban az időben, amikor ott voltam, a szőnyeg szélére állította az MNB-alkalmazottakat az irodájában, pont a hasonló ügyekben, amikor nem azt csinálták, amit Matolcsy elvárt” – idézte fel. Hozzátette: jelenleg ÁSZ-elnökként azt az időszakot már nem vizsgálja, amikor az MNB-nél dolgozott alelnökként.