Nem követi a nyugdíj az infláció mértékét

A törvény szerint járó minimális 2,7 százalékos nyugdíjemelést javasol az emberi erőforrások minisztériuma a kormánynak – a kormany.hu-ra feltöltött előterjesztés szerint. A jelenlegi szabályozás szerint a januári nyugdíjemelés mértékét az adott évi költségvetésbe beírt inflációs terv határozza meg.

Az idén júliusban elfogadott 2019-es költségvetés 2019-re 2,7 százalékos inflációval számolt – ezért az EMMI abból indul ki, hogy januárban is ekkora emelésre lesz szükség. A 2019-es költségvetés elfogadása óta, azonban kiderült, hogy nem lesz igazán tartható a 2,7 százalékos inflációs terv – mostanában az elemzők már 3,5 százalékra teszik a jövő évi várható pénzromlás ütemét. Az utóbbi hónapok előrejelzése 3-3,5 százalékos sávba szór – így reálisabb lenne 3,2,-3,5 százalékos nyugdíjemelést tervezi. Az Emmi javaslata nem köti a kormányt, a végső határozatba a 2,7 százaléknál bármilyen magasabb – és reálisabb – szám bekerülhet.

Akkor sincs nagy baj, ha marad a kormány a 2,7 százalékos emelésnél – ez esetben 2019 novemberében egy összegben fizetik ki az elmaradást, ám addig a nyugdíjasok hitelezik a kormány. A bő fél százalékos nyugdíjemelés éves szinten 10-15 milliárd forintos többletkiadást jelent, a 130 500 forint körüli átlagnyugdíj esetében pedig mintegy szűk ezer forint különbségről beszélünk, ami a 2,7 százalékos vagy 3,5 százalékos emelés között lenne.

A gond abból ered, hogy a kormány korai költségvetés készítése nincs összhangban a nyugdíjemelési szabályokkal. A nyugdíjtörvény ugyanis abból indul ki, hogy a soron következő év költségvetését a kormány és a parlament az év végén fogadja el, így abban reális és megbízható adatok vannak. Az Orbán-kormány azonban bevezette a korai költségvetés elfogadását – amit ők a kiszámítható gazdaságpolitikával indokoltak –, ennek eredményeként a kormány hivatalos inflációs prognózisa a 2018 áprilisában elérhető gazdasági előrejelezéseket tükrözi.

Forrás: zoom.hu, kép: MTI/Varga György