Nyugdíjemelés 2025: Tényleg ennyire gondoskodó a kormány?
Pénteken Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter 3,2 százalékos nyugdíjemelést jelentett be a 2025-ös év elejére, amelyet a kormány a nyugdíjasok vásárlóerejének megőrzésére irányuló intézkedésként kommunikált. Az emelés már a januári nyugdíjakban megjelenik, és a bankszámlára utalt összegek, illetve a postai kézbesítés már ma elérhetővé válik a nyugdíjasok számára. A bejelentés örömhírként tálalta a kormány elkötelezettségét az idősek iránt, de ha alaposabban megvizsgáljuk a számokat, a helyzet árnyaltabb képet mutat.
Az emelés mértéke – amely az átlaginflációhoz igazodik – sok nyugdíjas számára aligha hoz érzékelhető könnyebbséget, különösen, ha figyelembe vesszük a 2024-es év élelmiszer-inflációját. A tavalyi év során számos alapvető élelmiszer ára az átlagos inflációs rátát jócskán meghaladó mértékben nőtt, ami súlyosan érintette az idősek kiadásait. Az emelés tehát nem a valós megélhetési költségekre reflektál, hanem az átlagértékekhez kötött, így reálértékben aligha nyújt fedezetet az életszínvonal szinten tartására.
Nagy Márton a 13. havi nyugdíjat is említette, amely februárban érkezik, hangsúlyozva, hogy azt a kormány állította helyre, miután az ellenzék korábban eltörölte. Bár ez valóban egy jelentős plusz juttatás, az egy hónapnyi nyugdíj nem pótolja a hónapról hónapra tapasztalható áremelkedések okozta terheket, különösen azok számára, akik alacsonyabb nyugdíjat kapnak.
A miniszter által említett számok – például az, hogy az átlagnyugdíj 2010-ben 97 ezer forint volt, most pedig 242 300 forint – elsőre impozánsnak tűnhetnek, ám az összehasonlítás megtévesztő. Az elmúlt 13 év alatt bekövetkezett infláció mértéke és a forint vásárlóerejének csökkenése jelentős mértékben rontotta a nyugdíjak tényleges értékét. A kormány által gyakran hangoztatott „átlagnyugdíj” ráadásul számos idős ember helyzetét nem tükrözi, hiszen a valóságban sokan élnek minimálnyugdíjból vagy annak közelében.
A kormány ígéretei között szerepel a Vidéki Otthonfelújítási Program nyugdíjasokra való kiterjesztésének lehetősége, amely Nagy Márton szerint újabb segítséget jelenthet az idősek számára. Azonban a jelenlegi emelés mértéke és az időskorúakat érintő inflációs hatások alapján ez inkább tűnik kommunikációs fogásnak, mint valódi, azonnali könnyebbséget hozó intézkedésnek.
Míg a kormány igyekszik az emelést jelentős eredményként bemutatni, a nyugdíjasok helyzetét valójában az infláció és a megélhetési költségek rohamos emelkedése határozza meg. Az emelés tehát inkább a túléléshez szükséges minimumot jelenti, semmint a bőkezű támogatás szimbólumát. Az idősek anyagi biztonsága és életkörülményeik javítása azonban ennél átfogóbb és célzottabb intézkedéseket igényelne.
