Kétségbeesett, kormányzásához vége felé közeledő miniszterelnök tartott ma beszédet a Millenárison

Orbán Viktor október 23-i beszédében a magyar történelem hőseinek tiszteletadásával indított, kiemelve az 1956-os forradalom jelentőségét. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az összefogás a kulcs, amikor az ország nehézségekkel néz szembe, legyen szó természeti katasztrófákról vagy politikai küzdelmekről. Ahogy fogalmazott: „Ha bajban van a hazánk, össze kell fogni, ez a törvény, mert összefogás nélkül nincs se biztonság, se szabadság.”

Orbán visszatekintett 1956-ra, felidézve az azt megelőző időszak sorscsapásait, mint a januári földrengést és a márciusi jeges árvizet. A történelem szerinte „kilépett a medréből” októberben, amikor a magyar nép a szovjet megszállás ellen fellázadt. Az eseményeket a világ legfényesebb szabadságharcaként említette, és kiemelte a magyarok szabadságszeretetét, amely még a szovjetek nyomása alatt sem tört meg.

A beszéd során Orbán kitért a szovjetek és a kommunisták hatalmának megszilárdítására is, megemlítve, hogy a magyar bábkormány kérte fel a szovjeteket a maradásra a háború után, és hogy az ellenállókat bebörtönözték, a választásokat elcsalták. A miniszterelnök szerint azonban 1956 bizonyította, hogy a magyarok nem tűrik a megaláztatást, amit a szovjetek végül megértettek, és 34 év után távoztak az országból.

Az ünnepi beszéd második felében az orosz-ukrán háború került a középpontba, ahol Orbán párhuzamot vont az 1956-os események és a mai helyzet között, mondván, a történelem ismét „kilépett a medréből.” Hangsúlyozta, hogy a háború már három éve tart, és nő a veszélye annak, hogy a konfliktus tovább terjed. Szerinte Európa az elmúlt 70 évben nem állt ilyen közel egy világháborúhoz, és bírálta az európai vezetőket, akik szerinte egy reménytelen háborúba sodorták a Nyugatot.

Orbán a beszédben részletezte azt a forgatókönyvet, amely szerint a Nyugat Ukrajnát a NATO-ba fogadná, a harcokat pedig orosz területekre terjesztenék ki. Ezzel szerinte azt kockáztatnák, hogy Ukrajna válik Európa védelmezőjévé, és magyar területen ismét szláv katonák állomásoznának. „Mi ezt nem akarjuk, de a brüsszeli nyomás napról napra erősebb az országon és a kormányon is” – fogalmazott. Orbán szerint a magyaroknak dönteniük kell, hogy részt akarnak-e venni Oroszország elleni háborúban.

A miniszterelnök a beszéd végén kijelentette, hogy az 1956-os forradalom tanulsága számára nem a más nemzetekért való harcban rejlik, hanem abban, hogy Magyarországért és a magyar szabadságért kell küzdeni. Véleménye szerint a legnagyobb szolgálat, amit a magyar szabadságért tehetünk, az az, hogy kimaradunk mások háborújából, és megvédjük Magyarországot attól, hogy háborús felvonulási területté váljon.