Képviselői fizetések: a bejelentés 40 százalékos csökkentésről szólt, a valóság 10–14 százalék lehet
A parlamenti képviselői fizetések csökkentését a kormány az egyik első intézkedéseként jelentette be, és a nyilvánosság felé a 40 százalékos bércsökkentés üzenete jutott el. A részletszabályok azonban azt mutatják, hogy a képviselők többségénél ennél jóval kisebb lehet a tényleges jövedelemcsökkenés.
Erre hívta fel a figyelmet közösségi oldalán Jámbor András volt országgyűlési képviselő, aki korábban maga is azt írta, hogy 40 százalékkal csökkennek a képviselői fizetések. Mint később jelezte, a törvény részletes átolvasása után kiderült, hogy a helyzet ennél összetettebb.
A jogszabály szerint ugyan az alapilletmény valóban jelentősen, mintegy 40 százalékkal mérséklődik, ugyanakkor a bizottsági tagságok után járó szorzók számottevően emelkednek. Míg korábban egy bizottsági tagság esetén az alapfizetés 1,2-szerese járt, addig ez a jövőben 1,8-szorosára nő. Két bizottsági tagság vagy a törvényalkotási bizottság tagsága esetén a korábbi 1,4-es szorzó helyett 2-es szorzó lesz érvényes.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a 40 százalékos csökkentés elsősorban azokat érinti teljes mértékben, akik nem tagjai egyetlen parlamenti bizottságnak sem (ilyen azért nem sok van – a szerk.). Azoknak a képviselőknek azonban, akik egy bizottságban dolgoznak, a fizetésük várhatóan csak körülbelül 10 százalékkal csökken. Két bizottsági tagság vagy a törvényalkotási bizottsági tagság esetén pedig nagyjából 14 százalékos mérséklődésről lehet beszélni.
A volt képviselő arra is emlékeztetett, hogy az Országgyűlésről szóló törvény alapján minden képviselő jogosult legalább egy bizottságban helyet foglalni, és a jelenlegi gyakorlat szerint alig akad olyan parlamenti képviselő, aki egyetlen bizottságnak sem tagja. Vagyis a legtöbb honatyát és honanyát várhatóan nem a kommunikációban hangsúlyozott 40 százalékos, hanem ennél jóval kisebb mértékű jövedelemcsökkenés érinti majd.
A vita így nem csupán a képviselői bérek mértékéről szól, hanem arról is, hogy mennyiben tükrözi a politikai kommunikáció a törvény tényleges hatásait. Miközben a közvélemény számára könnyen érthető és népszerű üzenet a 40 százalékos fizetéscsökkentés, a részletszabályok alapján a parlamenti képviselők többsége ennél lényegesen kisebb veszteséget könyvelhet el. A bejelentés így sokak szemében inkább tűnhet egy jól kommunikálható politikai üzenetnek, mintsem a képviselői jövedelmek egységes, valóban 40 százalékos visszavágásának.
Mindeközben az is igaz, hogy a rendszerváltás óta először fordul elő, hogy egy új parlament a képviselői fizetések és költségtérítések csökkentésével kezdi meg munkáját. A kérdés azonban az, hogy a választók által hallott számok és a ténylegesen megvalósuló csökkentések közötti különbség mennyire lesz elfogadható a közvélemény számára.
