Feloldotta a kormány a Századvéghez köthető titkos határozatok egy részét
A kormány nyilvánosságra hozta az elmúlt 16 év korábban minősített, úgynevezett háromezres kormányhatározatainak első csomagját. A most közzétett tizenhárom döntés közpénzből finanszírozott kutatásokkal és tanulmányokkal, illetve a Századvég állami megbízásaival foglalkozik. A felülvizsgálat folytatódik, a tervek szerint összesen mintegy száz korábban titkosított döntést hoznak nyilvánosságra.
A kormányzati kommunikáció szerdai közleménye szerint a dokumentumok azt mutatják meg, milyen kormányzati döntések és konstrukciók alapján kerülhetett közpénz a Századvéghez, és hogyan működött az Orbán-kormányok idején az általuk „állami közpénzszivattyúnak” nevezett rendszer.
Az úgynevezett háromezres kormányhatározatok eredeti célja az érzékeny, például nemzetbiztonsági vagy honvédelmi információkat tartalmazó döntések védelme. A Miniszterelnökség jelenlegi felülvizsgálata azonban a közlemény szerint arra jutott, hogy az elmúlt 16 évben olyan ügyeket is ebbe a körbe soroltak, amelyeknél a titkosság további fenntartása már nem indokolható.
A Miniszterelnökség ezért felülvizsgálja az időszak háromezres kormányhatározatait, és ahol a minősítés törvényi feltételei már nem állnak fenn, feloldja azt. A kormány hangsúlyozta: a valódi államtitkok védelmére továbbra is szükség van, a közpénzek felhasználása azonban önmagában nem indokolhatja az információk elzárását a nyilvánosság elől.
A most vizsgált határozatokban az Orbán-kormányok jellemzően közvélemény-kutatások, médiakutatások, médiaelemzések és tanácsadói szolgáltatások megrendeléséről döntöttek. A közlemény szerint ezekkel a döntésekkel összesen mintegy 65 milliárd forintot különítettek el kutatásokra. A megrendelések között szerepelt például médiahatás-kutatás Közép-Európában, Albániában és a balti államokban, valamint az Európai Unió teljes lakosságára és a balkáni országokra kiterjedő reprezentatív közvélemény-kutatás is.
A kormány ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a határozatok önmagukban nem szerződések. A Miniszterelnökség ezért a hozzájuk kapcsolódó szerződéseket és teljesítésigazolásokat, valamint az elkészült tanulmányokat és elemzéseket is áttekinti. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a közpénzek felhasználása szabályosan és gondosan történt-e, illetve felmerülhet-e büntetőjogi vagy más felelősség.
Az első nyilvánosságra hozott csomag középpontjában a Századvég áll. A kormány közlése szerint a szervezet szerepe és állami finanszírozása 2010 után látványosan megnőtt: közvélemény-kutatásokat, politikai és szakpolitikai elemzéseket, valamint stratégiai tanácsadást végzett az állam számára, miközben évről évre milliárdos kormányzati megbízásokhoz jutott. A közlemény megfogalmazása szerint a Századvég így közpénzből vált az Orbán-kormány politikáját támogató elemzői és tanácsadói háttér egyik központjává.
Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter szeptember elején a Telexnek arról beszélt, hogy a kormány addig összesen mintegy kétezer milliárd forint értékű ügyekben tett feljelentést. Akkor azt is közölte, hogy folyamatban van a Századvég átvilágítása, amely szerinte az elmúlt tíz évben 20–30 milliárd forint közpénzt kapott tanulmányokra és kutatásokra. Ruff jelezte, hogy ebben az ügyben is feljelentés várható.
A miniszter korábban arról is beszélt, hogy már feljelentést tettek a médiafigyelési feladatokat végző Observerrel, valamint a Kommentár Alapítvánnyal kapcsolatban, és vizsgálják a Nézőpont Intézetnek kifizetett összegeket is. Ruff szerint több esetben 10–20 milliárd forintos nagyságrendben fizetett az állam olyan elemzésekért, amelyek értékét és szükségességét szerinte indokolt felülvizsgálni.
A kormány a közvélemény-kutatási megrendelések rendszerét is átalakítaná. Ruff tájékoztatása szerint nyilvános közbeszerzést írnak ki ezekre a feladatokra, és a jövőben minden, a magyar állam által megrendelt közvélemény-kutatást nyilvánosságra hoznának.
A büntetőjogi felelősség kérdéséről a miniszter azt mondta, annak megállapítása a nyomozó hatóság feladata. Arra ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy valamennyi szerződésnek és kormányzati döntésnek volt aláírója, az úgynevezett háromezres határozatokat pedig az akkori miniszterelnök írta alá.
A kormány közlése szerint a mostani tizenhárom dokumentum csak az első része a nyilvánosságra hozatalnak: a következő időszakban további korábban minősített kormányhatározatok kerülhetnek nyilvánosságra, miközben folytatódik az ezekhez kapcsolódó szerződések és teljesítések vizsgálata.
