A DK sajtósa bejelentette a párt megszűnését, majd a DK jelezte, hogy ez nem így van
Zavaros üzenetekkel és gyors cáfolattal reagált a Demokratikus Koalíció arra a kör-e-mailre, amelyben a párt egyik sajtósa a szervezet megszűnéséről írt. A történet hátterében azonban egy jóval mélyebb politikai valóság húzódik: a párt történetének egyik legsúlyosabb választási veresége, amely alapjaiban rengette meg a DK működését.
Soós Henrietta sajtóreferens a média munkatársainak küldött levelében úgy fogalmazott, hogy a Demokratikus Koalíció „jelenlegi működési formájában megszűnik”, és jelezte azt is, hogy a párt alkalmazottjainak már április közepén felmondtak, ő maga pedig májustól távozik. A mondatok gyorsan végigfutottak a nyilvánosságon, és sokan ezt már a párt tényleges megszűnésének előszobájaként értelmezték.
A DK azonban rövid időn belül igyekezett elvágni ezt az értelmezést. A párt sajtóirodája közleményben hangsúlyozta, hogy a levél nem hivatalos álláspontot tükrözött, és a sajtóreferens saját munkaviszonyára utalt. A Demokratikus Koalíció szerint a párt nem szűnik meg, hanem parlamenten kívüli politikai erőként folytatja tovább működését.
A kommunikációs zavar azonban nem független a választási eredményektől. A DK listán mindössze 70 ezer szavazatot szerzett, ami alig haladta meg az 1 százalékot, és egyetlen egyéni választókerületben sem tudott érdemi eredményt felmutatni. A párt ezzel teljesen kiesett a parlamentből, ami nemcsak politikai, hanem szervezeti értelemben is komoly következményekkel jár – 103 embernek mondtak fel a választást követő napokban.
A vereség súlyát jelzi, hogy Dobrev Klára pártelnök már a választás éjszakáján lemondott az elnökséggel együtt, miközben a kampány során még a parlamenti bejutást tekintette reális célnak, és nyilvánosan is kizárta a „B-terv” lehetőségét. A választási kudarc így nemcsak stratégiai, hanem hitelességi kérdéseket is felvetett a párton belül.
Mindezek ellenére a DK igyekszik fenntartani a működés látszatán túl a szervezeti folytonosságot is. Korábban bejelentették, hogy június elején elnökválasztó pártszavazást tartanak, majd június 13-án tisztújító kongresszust hívnak össze, ahol új vezetést és irányt határozhatnak meg.
