Visszaváltási rendszer: a MOHU új díjszabása tovább feszíti a kereskedőket

Új sávos díjszámítási rendszert vezet be a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. a kötelező visszaváltási rendszerben, amely forgalomarányosan határozza meg a kereskedőknek járó kezelési költséget. A társaság közleménye szerint a módosítás célja, hogy a kisebb üzletek számára is fenntarthatóvá váljon a rendszer működtetése, hiszen a fajlagos költségek a kisebb forgalmú boltok esetében aránytalanul magasabbak.

Az új rendszer értelmében a 200 négyzetméter alatti üzletek az eddigi 7,5 forint helyett 11,5 forintot kapnak palackonként az automata visszaváltások után, míg a 200 és 400 négyzetméter közötti üzletek díjazása változatlan marad. A legnagyobb, 400 négyzetméter feletti üzleteknél viszont a díj 3,5 forintra csökken. A kézi visszaváltási pontok díjazása szintén egységesen 11,5 forintra emelkedik.

A MOHU azzal érvel, hogy a sávos díjszabás nemzetközi szinten is bevált gyakorlat, hiszen több országban nem is jár kezelési költség a kereskedőknek, mivel a visszaváltási lehetőség önmagában is forgalomnövelő tényező. Magyarországon jelenleg csak a legnagyobb üzletláncok számára kötelező a csatlakozás, ám a MOHU abban bízik, hogy az új díjszámítási struktúra a kisebb kereskedőket is ösztönözni fogja a rendszerhez való önkéntes csatlakozásra.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) viszont határozottan elutasítja a változtatást. Álláspontjuk szerint a visszaváltási rendszer már eddig is súlyos terheket rótt a kereskedőkre, a MOHU által megállapított kezelési díjak nem fedezték a valós költségeket, és a társaság a kommunikációs kötelezettségeinek sem tett eleget. Az OKSZ becslése alapján az új díjszámítás évente további 6,5 milliárd forint veszteséget jelenthet a kereskedők számára.

A hulladékgazdálkodási rendszer átalakításának következményei tehát tovább mélyítik a feszültséget a kereskedők és a rendszer működtetője között, miközben a vásárlók számára sem lett zökkenőmentesebb a visszaváltás mindennapi gyakorlata.