Surányi György: A gazdaság válsága nem a körülmények, hanem a rossz döntések következménye

Surányi György volt jegybankelnök az Economx Exclusive podcastjában Pogátsa Zoltán közgazdásszal beszélgetett a magyar gazdaság állapotáról és a jelenlegi problémák gyökereiről. Surányi szerint a kormány 2018-19-ben elmulasztotta a szükséges költségvetési szigorítást, amikor a gazdasági helyzet még kedvező volt. Ehelyett pazarló beruházások és látványprojektek kaptak prioritást, amelyek hosszú távon nem járultak hozzá a gazdaság növekedéséhez.

Surányi élesen bírálta a stadionépítéseket, a jegybank luxusberuházásait és a pénzügyminisztérium új épületére költött 120 milliárd forintot. Véleménye szerint ezek a fejlesztések nemcsak, hogy nem járultak hozzá a termelékenység növekedéséhez, de fenntartási költségeikkel tovább terhelik a költségvetést.

A volt jegybankelnök szerint a magyar beruházások szerkezete alapvetően hibás, és a GDP-hez viszonyított 28%-os beruházási ráta valójában csak 24,5-25%-ot ér, a különbséget pedig túlárazás – közismertebb nevén korrupció – magyarázza. Eközben Lengyelország alacsonyabb beruházási rátával is gyorsabb növekedést produkál.

Surányi külön kitért a forint tartós gyengülésére, amely szerinte a külföldi befektetői bizalom megingásával magyarázható. Bár a magyar gazdaság külső finanszírozási mérlege pozitív, az irányadó kamat 6,5%, és a reálkamat is kedvező, a forint mégis gyengül. A szakértő szerint a gyenge forint hátterében Magyarország romló kapcsolata áll az Európai Unióval és a szomszédos országokkal, miközben egyre szorosabbra fűzi viszonyát Törökországgal, Oroszországgal és Kínával.

Surányi úgy véli, a magyar gazdaság problémái nem csupán a külső körülményeknek, hanem elsősorban a hibás gazdaságpolitikai döntéseknek köszönhetőek. Ha nem történik érdemi változás, a forint további gyengülése és a gazdaság lemaradása elkerülhetetlen lesz.