Nagy nevek maradhatnak ki a vagyonosodási vizsgálatokból: Orbán Ráhel, Tiborcz István és Orbán Győző sem kerülne automatikusan a NAV célkeresztjébe

Bár a kormány húsz évre visszamenő vagyonosodási vizsgálatokat ígért, a parlament elé terjesztett törvényjavaslat több jelentős korlátozást is tartalmaz. A Transparency International Magyarország és a K-Monitor szakértői szerint a kezdeményezés előrelépés, de számos olyan családtag és üzleti szereplő kimaradhat az ellenőrzésekből, akiknek vagyongyarapodása az elmúlt években komoly közéleti vitákat váltott ki.

A Magyar Péter vezette kormány javaslata lényegében visszaállítaná a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2016-ban jelentősen korlátozott vagyonosodási vizsgálatait. Az új rendszerben a NAV elsősorban a politikai vezetők, köztük a korábbi országgyűlési képviselők, miniszterek, államtitkárok és kormánybiztosok vagyongyarapodását ellenőrizné, összevetve vagyonukat az igazolt jövedelmükkel.

A szabályozás egyik legfontosabb hiányossága azonban a vizsgálható személyek szűk köre. Orbán Viktor volt miniszterelnök mellett például a vele közös háztartásban élő felesége, Lévai Anikó kerülhetne közvetlen ellenőrzés alá, miközben lánya, Orbán Ráhel, veje, Tiborcz István, valamint édesapja, Orbán Győző vagyongyarapodását nem vizsgálnák automatikusan. Ez különösen annak fényében érdekes, hogy a családtagok üzleti érdekeltségei és gazdagodásuk körülményei évek óta a közéleti érdeklődés középpontjában állnak.

A törvény ugyan lehetővé tenné azoknak a személyeknek és cégeknek az ellenőrzését is, amelyekre egy politikus vagyont ruházott át, ez azonban nem jelentene általános vizsgálati kötelezettséget a tágabb családi és üzleti körre vonatkozóan.

A Transparency International ezért azt javasolta, hogy a vizsgálatok ne csak a közös háztartásban élő hozzátartozókra terjedjenek ki. A K-Monitor szerint pedig indokolt lenne bevonni azokat az üzleti szereplőket is, akik vitatott állami megrendelések révén gazdagodtak meg. A jelenlegi tervezetből ugyanis az állami vállalatok vezetői, számos jelentős gazdasági szereplő és a polgármesterek is kimaradnak.

További kérdéseket vet fel a vizsgálatok időbeli hatálya. Magyar Péter korábban húsz évre visszamenő ellenőrzéseket ígért, a törvényjavaslat azonban nem rögzíti egyértelműen ezt az időtartamot. A szakértők szerint az adójogi szabályokban szereplő ötéves elévülési idő jelentősen korlátozhatja a tényleges vizsgálatokat, bár egyes bűncselekmények esetében hosszabb elévülési idő is alkalmazható.

Az új rendszer első körben többek között Orbán Viktor, Rogán Antal, Lázár János, Szijjártó Péter, Varga Judit és Varga Mihály vagyonosodását érintheti. A jelenlegi kormánytagok és képviselők vizsgálatát ugyanakkor főszabály szerint csak megbízatásuk második évének végén kezdenék meg.

A kormány számításai szerint az ellenőrzések akár ötezer embert is érinthetnek, és öt év alatt hárommilliárd forintba kerülhetnek. A NAV-nak ehhez ötven új adóellenőrt kellene felvennie.

A szakértők szerint tehát a vagyonosodási vizsgálatok visszaállítása fontos lépés lehet a korrupció elleni fellépésben, de a jelenlegi szabályozás nem garantálja, hogy a politikai hatalomhoz kapcsolódó teljes vagyoni hálózat feltárható lesz. A legnagyobb kérdés továbbra is az, hogy a vizsgálatok valóban képesek lesznek-e feltárni az elmúlt két évtized vitatott vagyongyarapodásait, vagy éppen a legjelentősebb gazdasági szereplők egy része marad kívül az ellenőrzéseken.