Lassulni kezdett a béremelkedés, de a reálkeresetek továbbra is erősen nőnek
A vártnál nagyobb mértékben fékeződött a keresetek növekedése júniusban Magyarországon, miközben az alacsonyabb inflációnak köszönhetően a bérek vásárlóereje továbbra is jelentősen emelkedik. Az elemzők szerint egyelőre kérdéses, hogy egyszeri megtorpanásról vagy egy tartósabb lassulás kezdetéről van-e szó.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint júniusban 754 700 forint volt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete, míg a nettó átlagkereset 529 700 forintot tett ki. A bruttó bérek egy év alatt 7,1 százalékkal, a nettó keresetek 9,4 százalékkal emelkedtek. A reálkeresetek 7,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.
A bruttó bérek növekedési üteme ugyanakkor látványosan lassult. Virovácz Péter, az ING Bank főközgazdásza szerint egészen 2021-ig kell visszatekinteni ahhoz, hogy ilyen alacsony bérdinamikát találjunk. A mediánkereset továbbra is a minimálbér emeléséhez közeli, annál valamivel gyorsabb ütemben nőtt, ami arra utal, hogy különösen az alacsonyabb jövedelmű csoportokban folytatódik a bérek felzárkózása.
Az ING szakértői a júniusi megtorpanás ellenére az év egészére továbbra is 9–10 százalék körüli átlagos béremelkedéssel számolnak. Ebben meghatározó szerepe van az év eleji, 11 százalékos minimálbér- és 7 százalékos garantált bérminimum-emelésnek. A figyelem azonban egyre inkább a következő évi bértárgyalásokra irányul: az elemzők szerint a jelenlegi hároméves bérmegállapodás felülvizsgálatra szorulhat, és jövőre már jóval kisebb, akár alacsony egyszámjegyű minimálbér-emelés következhet.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a nettó keresetek növekedését az adókedvezmények változásai is segítették. A bérfolyamatok megítélésénél ezért érdemes külön vizsgálni a vállalkozási szektort, ahol júniusban már 9 százalék alatt maradt a nettó bérek éves növekedése. Ez továbbra is jelentős emelkedés, de elmarad a korábbi hónapok kétszámjegyű ütemétől.
Kedvező folyamat ugyanakkor, hogy csökkent az átlag- és a mediánkereset közötti különbség. Ez arra utal, hogy az alacsonyabb jövedelműek bére gyorsabban emelkedett, vagyis valamelyest záródott a bérolló.
Az elemzők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi bérdinamika hosszabb távon aligha tartható fenn változatlan formában. A bérek növekedése ugyanis jelentősen meghaladja a vállalatok termelékenységének javulását, ami idővel versenyképességi problémákat okozhat és a vállalkozásokat is óvatosabb béremelésekre késztetheti.
Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője szerint a júniusi lassulásban a költségvetési és az üzleti szféra folyamatai egyaránt szerepet játszottak. A közszférán belül jelentős eltérések láthatók: miközben az oktatásban és a szociális ágazatokban továbbra is kétszámjegyű volt a béremelkedés, az egészségügyben csak valamivel 2 százalék feletti növekedést mértek. Az üzleti szektor több területén – így a szállításban, a vendéglátásban, a távközlésben és a pénzügyi ágazatban – szintén érezhetően lassult a keresetek növekedése.
A következő hónapok egyik fontos kérdése így az lesz, hogy a júniusi adat egyszeri kilengésnek bizonyul-e, vagy valóban egy lassabb bérnövekedési időszak kezdődött. A reálbérek helyzete ugyanakkor továbbra is kedvező: amennyiben az infláció mérsékelt marad, a keresetek vásárlóereje az év hátralévő részében is számottevően növekedhet. Ez pedig tovább erősítheti a háztartások fogyasztását, amely továbbra is a magyar gazdasági növekedés egyik legfontosabb motorja.
