
Inflációs kilátások: a nyugdíjasok hitelezik az államot
Az infláció a vártnál nagyobb mértékben, 4,6 százalékra gyorsult 2024 decemberében, derült ki a Központi Statisztikai Hivatal friss adataiból. Az elemzők 4,4 százalékos áremelkedést prognosztizáltak, így a decemberi adat kellemetlen meglepetést okozott. Az éves bázisú infláció a novemberi 3,7 százalékról ugrott meg, és a havi emelkedés is jelentős, fél százalékos volt. Az élelmiszerek, a szeszes italok és dohányáruk drágulása mellett a forint gyengülése is hozzájárult a tartós fogyasztási cikkek árának növekedéséhez.
2024 egészében az infláció 3,7 százalékos átlagot mutatott, ami jelentős javulás a 2023-as 17,6 százalékhoz képest, ám továbbra is meghaladja a jegybanki 3 százalékos inflációs célt. Az Orbán-kormány 2025-re 3,2 százalékos inflációt tervezett, és ehhez igazította a nyugdíjemeléseket is. Az elemzők szerint azonban az idei infláció 4 százalék felett alakulhat, így a nyugdíjasok reálértéke csökkenhet, amíg novemberben kiegészítő nyugdíjemelésre nem kerül sor.
Az ING Bank vezető elemzője, Virovácz Péter úgy véli, hogy 2025 hullámzó inflációs év lesz, az éves ráta 3,7 és 5,1 százalék között ingadozhat, miközben az éves átlag 4,2 százalékra emelkedhet. Az Erste Bank és az MHB Bank elemzői is hasonlóan magas inflációs adatokat várnak, amit a forint gyengülése, az adóemelések, a nyersanyagárak növekedése és a bérek emelkedése generálhat. Bár az infláció az év első hónapjaiban magas szinten maradhat, márciusra a mutató újra a jegybanki toleranciasávba, 4 százalék alá eshet.
Az inflációs nyomás ellenére a munkapiacon enyhülés látható, ami fékezheti az árak emelkedését. Az idei év kilátásai alapján az inflációs problémák továbbra is jelentős terhet jelentenek, miközben a gazdaságpolitikai intézkedések csak lassú javulást hozhatnak. A nyugdíjasok helyzete pedig különösen nehéz, hiszen ők az infláció fő vesztesei, és hónapokon át kénytelenek hitelezni az államot, míg a kiegészítő emelésre várnak.