Elkezdődött a választási pénzeső – de jó ha tisztában vagyunk az árnyoldalaival is
Nyolc hónappal a 2026-os országgyűlési választás előtt a kormány látványos ütemben jelenti be a lakossági támogatásokat. Az elmúlt hónapokban érkezett a 30 ezer forintos élelmiszer-utalvány a nyugdíjasoknak, ami 83 milliárd forintos kiadást jelent. Július elején 50 százalékkal nőtt a családi adókedvezmény, újabb 83 milliárdos költséggel, majd a csecsemőgondozási és gyermekgondozási díjak szja-mentessége következett, tízmilliárdos kiesést okozva a költségvetésnek. Szeptemberben indul az Otthon Start Program fix, három százalékos kamatozású lakáshitellel, októbertől pedig a háromgyermekes nők szja-mentessége, ami 2026-ban 200 milliárd forintba kerül majd, idén ennek negyede terheli a büdzsét.
A jövő év nagy dobása a 456 milliárd forintos fegyverpénz lesz a rendvédelmi dolgozóknak, amely hathavi fizetésnek megfelelő bónuszt jelent a rendőröknek és katonáknak. Ehhez jön a köztisztviselők egymillió forintos otthontámogatása, amely körülbelül 100 milliárd forintos kiadást vetít előre, továbbá az szja-mentesség kiterjesztése a kétgyermekes szülőkre, illetve a harminc év alatti egygyermekes anyákra, valamint a családi adókedvezmény megduplázása, utóbbi 290 milliárdos tétellel.
A pluszkiadások összege idén 270–280 milliárd forint körül alakulhat, jövőre azonban 1000–1100 milliárd forint is lehet. Ezt tovább hizlalják a már törvénybe iktatott kötelező tételek: a 13. havi nyugdíj 2026 februárjában 586 milliárd forintot emészt fel, a béremelések – a minimálbér 13 százalékos növelése, az igazságügyi és vízügyi dolgozók 12 százalékos emelése, valamint a pedagógusbérek újabb korrekciója – pedig további százmilliárdokat visznek el.
Két év alatt így a klasszikus értelemben vett osztogatás 1300–1400 milliárd forintra rúghat, ami ugyan elmarad a 2022-es választások előtti 1800 milliárdos kampányköltéstől, de a gazdasági helyzet miatt így is komoly teher. Ráadásul 2022-ben kisebb GDP mellett valósult meg a nagyobb arányú költekezés, a mostani GDP mellett az összeg relatíve alacsonyabb, de még mindig súlyos kockázatot jelent.
A gondot az jelenti, hogy a gazdaság teljesítménye messze elmarad a tervezettől. Az eredetileg várt 3,4 százalékos GDP-növekedést tavasszal 2,5 százalékra csökkentették, most pedig már csak 1 százalékkal számol a kormány, miközben az első félév mínuszt mutatott. Ez visszaveti az állami bevételeket, különösen a társasági adó terén, és veszélyezteti a 4,1 százalékos hiánycélt. Elemzők inkább 4,5 százalékos hiányt tartanak reálisnak, a kormány pedig valószínűleg a tavalyi, 4,9 százalék alá próbálja szorítani az arányt.
A helyzetet különösen kényessé teszi, hogy az S&P áprilisban negatív kilátásra módosította a magyar BBB-besorolást. Egyetlen újabb fokozatvesztés a „bóvli” kategóriába sodorná az országot, ami százmilliárdokkal növelhetné az államadósság finanszírozási költségét, és konzervatív befektetők eladásra kényszerülnének. A Moody’s és a Fitch kevésbé fenyegető, de szintén óvatosságra intő értékelést adott.
A kormány számára ezért a választási költekezés idén visszafogottabb: kisebb, célzott intézkedések dominálnak, amelyek egy-egy választói csoportot céloznak, miközben igyekeznek elkerülni a hitelminősítők kedvezőtlen lépését. Egy választások előtti leminősítés ugyanis nemcsak gazdasági, hanem komoly politikai csapás is lenne.
