Brüsszel és Budapest versenyfutása az idővel: készül a politikai megállapodás az uniós milliárdokért
A jövő hét második felében írhatja alá Ursula von der Leyen és Magyar Péter azt a politikai megállapodást, amely kulcsfontosságú lehet a Magyarországnak járó uniós helyreállítási források lehívásában. Bár hivatalos időpont egyelőre nincs, több forrás szerint jó eséllyel csütörtökön kerülhet sor a találkozóra Brüsszelben.
A háttérben rendkívül intenzív egyeztetések zajlanak Budapest és az Európai Bizottság között. A tét hatalmas: Magyarország összesen 10,4 milliárd eurónyi helyreállítási forrást próbál megmenteni, amelyet legkésőbb augusztus 31-ig fel kell használni úgy, hogy a vállalt beruházások és reformok teljesítése is igazolható legyen.
A tárgyalások egyik legnagyobb problémája, hogy az eredeti magyar helyreállítási terv – amelyet még az Orbán-kormány nyújtott be – szakértők szerint gyakorlatilag végrehajthatatlan volt. A vállalt 368 szakmai mérföldkő közül ugyanis egyetlenegy sem jutott olyan állapotba, amely teljes biztonsággal garantálná az uniós pénzek lehívhatóságát. A rendszer működését ráadásul az is nehezítette, hogy az RRF-program körüli bizonytalanságok miatt folyamatosan csökkent a szakértői állomány, sokan más munkahelyet kerestek.
A már részben megvalósult projektek esetében is komoly viták vannak. Források szerint több beruházás – például az iskolai laptopprogram vagy a gondosóra-rendszer – olyan mértékben túlárazott lehet, hogy kérdéses, átmenne-e egy szigorú uniós ellenőrzésen. Egy, az ügyet ismerő szakértő szerint a gondosóra-program költségéből akár fejlettebb, többfunkciós eszközöket is lehetett volna biztosítani az érintettek számára.
A Tisza-kormány emiatt több alternatív megoldást is vizsgál. Az egyik lehetőség, hogy már megvalósult, korábban kohéziós alapból finanszírozott fejlesztéseket „átkönyvelnek” a helyreállítási alap terhére. Erre az Európai Bizottság több késésben lévő tagállamot is ösztönzött az elmúlt időszakban. Emellett olyan új fejlesztési alapok létrehozása is felmerült, amelyek az RRF céljainak megfelelő projekteket finanszíroznának a következő években.
A politikai egyeztetések mellett több kényes gazdasági kérdés is napirenden van. Az Euronews információi szerint a legnagyobb vitát jelenleg a nyugdíj- és adóreform okozza. Az Európai Bizottság egyes tisztségviselői szerint a magyar kormány ellenáll bizonyos reformlépéseknek, arra hivatkozva, hogy azok túlzott terhet jelentenének a költségvetés számára.
Különösen érzékeny kérdés a különadók ügye. Az eredeti magyar vállalások között szerepelt hat ideiglenes szektorális adó fokozatos kivezetése, azonban ebből gyakorlatilag semmi nem valósult meg. Közben a kiskereskedelmi különadó miatt már az Európai Bíróság előtt is eljárás zajlik. Ha a luxembourgi testület jogellenesnek minősíti az adót, az akár jelentős visszafizetési kötelezettséget is eredményezhet az állam számára.
Szintén vitatéma a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága. Az Orbán-kormány korábban vállalta egy reformterv kidolgozását, ugyanakkor a dokumentum nem tartalmazott olyan konkrét intézkedéseket, mint a nyugdíjkorhatár emelése vagy a 13. havi nyugdíj megszüntetése. A mostani tárgyalások egyik célja, hogy Magyarország hitelesen bizonyítsa: az uniós támogatások segítségével fenntartható gazdasági pályára állhat.
A következő napokban ezért nemcsak Brüsszelben, hanem Budapesten is kulcsfontosságú döntések várhatók. Több forrás szerint a magyar Országgyűlés kedden olyan törvényeket fogadhat el – például a közérdekű vagyonkezelő alapítványok állami tulajdonba történő visszavételéről –, amelyek az uniós pénzek felszabadításának előfeltételei lehetnek.
Az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti politikai megállapodás aláírását követően néhány nappal Magyarország várhatóan már be is nyújtja a módosított helyreállítási tervet Brüsszelnek. A végső kérdés azonban továbbra is nyitott: sikerül-e néhány hónap alatt megmenteni azt a több milliárd eurós keretet, amelynek lehívására az elmúlt években gyakorlatilag nem történt érdemi előrelépés.
