Válsághelyzet a budapesti kórházakban: súlyos ápolóhiány és túlterhelt belgyógyászati osztályok miatt kellett beavatkozni
Komoly ellátási nehézségek alakultak ki a budapesti kórházak belgyógyászati osztályain, ezért az Egészségügyi Minisztérium rendkívüli intézkedésekkel próbálja biztosítani a betegellátás folyamatosságát. A problémát nem a betegek számának hirtelen növekedése, hanem az évek óta fennálló orvos- és ápolóhiány, valamint az egészségügyi és szociális ellátórendszer túlterheltsége okozza. Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette, hogy a főváros húsz további férőhellyel segíti a krízis kezelését.
Válságban van a budapesti kórházi ellátás – jelentette ki csütörtök este Karácsony Gergely főpolgármester, miután az Egészségügyi Minisztérium bejelentette, hogy összehangolt intézkedésekre van szükség a fővárosi belgyógyászati osztályokon kialakult nehézségek miatt. A főpolgármester közölte: Budapest a fővárosi fenntartású hajléktalankórházban húsz további férőhely biztosításával vesz részt a helyzet kezelésében.
A minisztérium tájékoztatása szerint az elmúlt időszakban nem emelkedett számottevően a kórházak napi betegforgalma, a rendelkezésre álló ellátási kapacitások azonban több tényező együttes hatására beszűkültek. A legsúlyosabb problémát a tartós szakemberhiány jelenti: számos kórházi ágyat azért nem lehet megfelelően kihasználni, mert nincs elegendő ápoló és egészségügyi dolgozó a betegek ellátásához.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy a belgyógyászati osztályok ágyainak mintegy harmadát olyan krónikus betegek foglalják el, akiknek már nincs szükségük aktív kórházi kezelésre. Őket azonban nem lehet megfelelő intézménybe áthelyezni, mert a krónikus ápolást biztosító egészségügyi intézmények és a szociális ellátórendszer is jelentősen túlterhelt.
Ez azt jelenti, hogy miközben egyes betegek számára nem áll rendelkezésre elegendő kórházi kapacitás, az aktív ellátásra fenntartott férőhelyek jelentős részét olyan emberek foglalják el, akiknek más típusú gondozásra lenne szükségük.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter szerint a mostani nehézségek nem váratlan események következményei, hanem az egészségügyi rendszer régóta fennálló, súlyos szerkezeti problémáira vezethetők vissza. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a korábbi évekből örökölt állapotok miatt a betegellátás napról napra komoly kihívásokkal küzd.
A miniszter szerint a kialakult helyzet egyúttal arra is rávilágít, hogy az egészségügyi ellátás problémái nem választhatók el a szociális intézményrendszer állapotától. Amíg nincs elegendő férőhely és megfelelő szakember a tartós gondozásra szorulók ellátásához, addig a kórházak kénytelenek olyan feladatokat is ellátni, amelyekre eredetileg nem az aktív betegellátást szolgáló osztályokat hozták létre.
A helyzet kezelése érdekében csütörtök délelőtt egyeztetést tartottak az Egészségügyi Minisztérium, az Országos Kórházi Főigazgatóság, az Országos Mentőszolgálat, a budapesti kórházak és a Szociális és Családügyi Minisztérium képviselői.
Az egyeztetésen áttekintették a rendelkezésre álló erőforrásokat, és megkezdték a még bevonható kapacitások felmérését. Az Országos Kórházi Főigazgatóság stratégiai és operatív csoportot hoz létre, amely folyamatosan figyelemmel kíséri a betegforgalmat, a kórházi férőhelyeket és az intézmények terhelését. A cél az, hogy a meglévő kapacitások jobb összehangolásával biztosítani tudják a betegellátás folyamatosságát.
A fővárosi önkormányzat is bekapcsolódik a krízis kezelésébe. Karácsony Gergely bejelentése szerint a főváros hajléktalankórháza húsz további férőhellyel segíti a rendszer tehermentesítését. Ez ugyan önmagában nem oldja meg a budapesti kórházak problémáit, de hozzájárulhat ahhoz, hogy az érintett intézményekben több kapacitás álljon rendelkezésre a ténylegesen aktív kórházi kezelésre szoruló betegek számára.
A minisztérium szerint hosszabb távon nem elegendő az intézmények közötti betegelosztás átszervezése. A tartós megoldáshoz rendezni kell a szakdolgozói béreket, kiszámítható életpályát kell teremteni az ápolók számára, és meg kell erősíteni a krónikus, valamint a szociális ellátás intézményrendszerét.
A tárca a lakossághoz is felhívással fordult. Azt kérik, hogy a betegek elsőként lehetőség szerint háziorvosukat keressék, az egészségügyi intézményeket pedig elsősorban nappal, rendelési időben vegyék igénybe. Rendelési időn kívül az egységes alapellátási ügyelet 1830-as telefonszámán kérhetnek segítséget. Életveszély vagy sürgős mentőellátást igénylő állapot esetén továbbra is a 112-es segélyhívót kell tárcsázni.
A most kialakult helyzet ismét rámutat arra, hogy a magyar egészségügy problémái nem kizárólag finanszírozási vagy szervezési kérdések. Az egészségügyi szakemberek hiánya, a tartós ápolási férőhelyek elégtelensége és a szociális ellátórendszer túlterheltsége egymást erősítve veszélyeztetik a betegellátás biztonságát. A rendkívüli intézkedések rövid távon enyhíthetik a nyomást, a budapesti kórházak működésének tartós stabilizálásához azonban átfogó változtatásokra lesz szükség.
