Véget érhet a vegyszeres korszak? Országos átállást jelentett be a kormány a szúnyoggyérítésben
Alapvető szemléletváltást jelenthet a hazai szúnyoggyérítésben a Tisza-kormány bejelentése: az élő környezetért felelős tárca megkezdi a biológiai szúnyogirtásra való országos átállás előkészítését. A szakmai szervezetek és természetvédők évek óta sürgetik ezt a lépést, arra hivatkozva, hogy a jelenleg széles körben alkalmazott kémiai gyérítés nemcsak a környezetet terheli, hanem a szúnyogok elleni hatékonysága is rendkívül alacsony.
A vízpartok közelében élők számára ismerős jelenség, hogy a nyári hónapokban egyre súlyosabb szúnyoginvázióval kell szembenézniük. A problémát részben az okozza, hogy Magyarország az Európai Unió legtöbb tagállamával ellentétben továbbra is elsősorban vegyszeres irtással próbálja kordában tartani a vérszívókat, miközben Nyugat-Európában már szinte teljes egészében a biológiai módszerekre támaszkodnak.
Gajdos László élő környezetért felelős miniszter szerint a jelenlegi gyakorlat fenntarthatatlan. Közösségi oldalán azt írta: a korábban használt vegyszerek esetében minden ezer elpusztított rovarból mindössze egy volt szúnyog, a jelenleg alkalmazott készítményeknél pedig ez az arány is csak annyiban javult, hogy száz elpusztított rovarból egy számít célpontnak. Vagyis a permetezések túlnyomó többségében olyan rovarok pusztulnak el, amelyek fontos szerepet töltenek be az ökoszisztémában.
A miniszter szerint a jövő a célzott biológiai lárvairtásé, amely kizárólag a szúnyoglárvákat támadja meg, így jóval kisebb környezeti terhelést jelent, miközben hatékonyabban képes csökkenteni a kifejlett szúnyogok számát. Ennek érdekében az Élő Környezetért Felelős Minisztérium egyik kiemelt feladata lesz a biológiai gyérítésre való országos átállás megszervezése, valamint a lakosság folyamatos tájékoztatása és bevonása.
Az átállás időszerűségét tovább növeli, hogy a kormány vízmegtartási programjai várhatóan növelik a természetes vizes élőhelyek számát. Ez kedvező fejlemény a természetes ökoszisztémák helyreállítása szempontjából, ugyanakkor több potenciális szúnyog-tenyészhelyet is jelenthet. A szakemberek szerint éppen ezért kulcsfontosságú, hogy a védekezés korszerűbb, megelőző jellegű módszerekre épüljön.
A kihívást tovább fokozza az invazív szúnyogfajok terjedése. Az ázsiai tigrisszúnyoghoz hasonló fajok egyre nagyobb számban jelennek meg Magyarországon is, és olyan betegségek terjesztésére lehetnek képesek, amelyek nemcsak az embereket, hanem a haszon- és háziállatokat is veszélyeztetik. A szakemberek a nyugat-nílusi láz, a szívférgesség vagy egyes állatokat érintő vírusos betegségek terjedésének kockázatára is figyelmeztetnek.
A most bejelentett irányváltás tehát nem csupán természetvédelmi kérdés, hanem közegészségügyi és járványügyi jelentőséggel is bír. Ha sikerül megvalósítani a biológiai szúnyoggyérítés országos rendszerét, Magyarország egy olyan módszerre térhet át, amely egyszerre ígér hatékonyabb védekezést és kisebb környezeti károkat, miközben alkalmazkodik a klímaváltozás és az újonnan megjelenő invazív fajok jelentette kihívásokhoz.
