Magyar Péter Berlinben: erősödő német-magyar kapcsolatok, de kemény feltételek az uniós költségvetésnél

A magyar-német kapcsolatok további erősítéséről, új gazdasági együttműködésekről és az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről tárgyalt Magyar Péter miniszterelnök Friedrich Merz német kancellárral kedden Berlinben. A közös sajtótájékoztatón a magyar kormányfő konstruktív európai együttműködést ígért, ugyanakkor világossá tette, hogy Magyarország nem támogat olyan költségvetési megállapodást, amely hátrányosan érintené a hazai agrár- és kohéziós forrásokat, vagy Ukrajna támogatásához kötné az uniós pénzek elosztását.

Magyar Péter szerint minden feltétel adott ahhoz, hogy a két ország egyébként is szoros kapcsolatai tovább fejlődjenek. Mint fogalmazott, a magyar és a német társadalom, valamint a gazdasági szereplők között régóta fennálló bizalom immár a politikai vezetés szintjén is érvényesül. Emlékeztetett arra, hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalom meghaladja a 65 milliárd eurót, Magyarországon pedig számos jelentős német beruházás valósult meg. A tárgyalásokon egyetértettek abban, hogy további nagyberuházásokra és kisebb közös projektekre egyaránt lehetőség nyílhat.

A miniszterelnök kiemelte, hogy kormányalakítása óta már másodszor látogatott Németországba, miközben korábban éveken keresztül nem került sor kétoldalú találkozóra a két ország vezetői között. Bejelentette azt is, hogy meghívására Friedrich Merz várhatóan 2027 tavaszán Budapestre látogat. A két ország kulturális kapcsolatait is erősítenék: 2028-ban német-magyar kulturális évadot rendeznek.

A gazdasági együttműködés mellett a megbeszélések egyik legfontosabb témája az Európai Unió következő, 2028 és 2034 közötti költségvetése volt. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország konstruktív partnerként kíván részt venni a tárgyalásokon, ugyanakkor a nemzeti érdekekből nem enged. Különösen fontosnak nevezte, hogy a mezőgazdasági támogatások, a kohéziós források és a tagállamok számára elkülönített pénzügyi keretek ne csökkenjenek érdemben.

A kormányfő kifogásolta az uniós költségvetés jelenlegi tervezetét is, amely szerinte Magyarországot az egyik legnagyobb nettó befizetővé tenné. Ezt elfogadhatatlannak nevezte, és jelezte, hogy a saját forrásokra, valamint a tagállami befizetésekre vonatkozó szabályok módosítását tartja szükségesnek.

A berlini tárgyalásokon az európai energiaárak és a kontinens gazdasági versenyképessége is napirendre kerültek. Magyar Péter szerint az elszabaduló energiaárak és az energiabiztonság problémáinak kezelése nélkül nehéz lesz megerősíteni az európai vállalatokat. Üdvözölte Németország LNG-vel kapcsolatos együttműködési ajánlatát, hangsúlyozva, hogy Magyarország érdeke a földgáz- és kőolajbeszerzési útvonalak diverzifikálása, valamint a lakossági és vállalati energiaköltségek csökkentése.

Ukrajna támogatásával kapcsolatban a magyar miniszterelnök világossá tette, hogy nem tartja megfelelő iránynak az uniós hétéves költségvetés összekapcsolását az ukrán finanszírozási igényekkel. Álláspontja szerint a közös költségvetésnek elsősorban az európai gazdák, vállalkozások, diákok és fejlesztések támogatását kell szolgálnia, ezért annak elfogadását nem szabad más politikai kérdések rendezésétől függővé tenni.

Magyar Péter azt is kijelentette, hogy Magyarország számára nem elfogadható olyan konstrukció, amely akár egymilliárd eurós vagy annál nagyobb hitelfelvételt, illetve hitelgarancia vállalását tenné szükségessé. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az európai biztonság megerősítése közös érdek, amely nem korlátozódhat kizárólag Ukrajnára.

Ezzel összefüggésben ismét szóba hozta Magyarország határvédelmi kiadásait és az Európai Unióval fennálló jogvitát. A miniszterelnök szerint Magyarország az elmúlt tizenegy évben több milliárd eurót fordított az unió külső határainak védelmére, miközben ezért nem kapott megfelelő pénzügyi ellentételezést. Kifogásolta az országot sújtó, napi egymillió eurós uniós bírságot is. Elmondása szerint a kérdés rendezéséről konstruktív egyeztetések zajlanak az Európai Bizottsággal, és bízik abban, hogy még az év vége előtt sikerül megállapodásra jutni.

A sajtótájékoztatón az Európai Unió bővítése is előkerült. Magyar Péter megerősítette, hogy Magyarország támogatja a nyugat-balkáni országok európai integrációját, és külön üdvözölte a szerbiai választások eredményét. Jelezte, hogy hamarosan Belgrádba látogat, és a térség többi országával is szorosabb együttműködésre törekszik. Montenegró közelgő uniós csatlakozását kedvező fejleménynek nevezte, ugyanakkor úgy értékelte, hogy az Európai Uniónak még jelentős elmaradásai vannak a Nyugat-Balkán integrációjában.

Ukrajna és Moldova csatlakozási törekvéseivel kapcsolatban az érdemalapú bővítés fontosságát hangsúlyozta. Elmondta, hogy az ukrajnai magyar kisebbség jogainak helyreállításában kedvező lépések történtek, bár további intézkedésekre van szükség. Moldova európai integrációját Magyarország továbbra is támogatja.

A berlini találkozó összességében a magyar-német politikai és gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzését jelezte, miközben az uniós költségvetés és Ukrajna finanszírozásának kérdésében továbbra is jelentős viták várhatók. Magyar Péter a német kancellárral folytatott tárgyalásokon egyszerre hangsúlyozta Magyarország európai együttműködés iránti elkötelezettségét és azokat a pénzügyi, gazdasági feltételeket, amelyekhez a magyar kormány a következő évek uniós megállapodásait kötné.