Magyar Péter bemutatta a 2027-es költségvetést: adócsökkentés, béremelések és több ezer milliárd forintnyi fejlesztés jöhet
Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlésben ismertette a 2027-es központi költségvetés tervezetét, amelyet az „igazságosság és a fejlődés költségvetésének” nevezett. A több mint kétórás beszédben jelentős adócsökkentéseket, családtámogatási intézkedéseket, nyugdíjemeléseket, közszférabeli bérrendezést, valamint egészségügyi, oktatási, közlekedési és energetikai fejlesztéseket jelentett be. A kormány tervei szerint mindezt az állami pazarlás visszaszorításából, a nagy vagyonok és vállalatok fokozottabb adóztatásából, valamint uniós forrásokból finanszíroznák, miközben a költségvetési hiányt 8,3 százalékról 4,9 százalékra mérsékelnék.
A miniszterelnök beszédének jelentős részét az előző kormány gazdaságpolitikájának bírálatára fordította. Magyar szerint a Tisza-kormány a vártnál is súlyosabb költségvetési helyzetet örökölt, amelyet a magas államadósság-finanszírozási költségek, az elmaradt fejlesztések és az állami források pazarló felhasználása jellemez. Állítása szerint az Orbán-rendszer fenntartása évente több mint 2000 milliárd forintjába került az országnak. A kormány ebből 2026-ban már 700 milliárd forintnyi kiadást szüntetett meg, 2027-ben pedig további 1500 milliárdos megtakarítással számol.
A költségvetés egyik legfontosabb eleme a személyi jövedelemadó csökkentése. A minimálbér után fizetendő szja 9 százalékra mérséklődik, és a havi 680 ezer forint alatti jövedelműek körében is adócsökkentésre kerül sor. A kormány számításai szerint összesen kétmillió ember járhat jobban, közülük egymilliónak egyszámjegyű lesz a személyi jövedelemadója, további egymilliónak pedig csökken az adóterhe. Az intézkedés az érintetteknél átlagosan havi 20 ezer forintos többletjövedelmet eredményezhet.
Jelentős változások jönnek a családtámogatásokban is. A kormány 2027-től megduplázza a családi pótlékot, amelyre 300 milliárd forint többletforrást különít el. Megmaradnak a fiatalok és az édesanyák jelenlegi szja-kedvezményei, valamint a babaváró hitel, a csok, a falusi csok és a rezsicsökkentés szabályai is.
A nyugdíjasokat több intézkedés érinti. A minimálnyugdíj négyszeresére, havi 120 ezer forintra emelkedik, az alacsonyabb nyugdíjakat pedig sávosan növelik. A kormány megtartja a 13. havi nyugdíjat, kifizeti a 14. havi nyugdíj első heti részét, és végrehajtja az éves nyugdíjemelést is. Emellett 2027-ben megkezdődik a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetése, amelyet a tervek szerint élelmiszerre, gyógyszerre és pihenésre lehet majd felhasználni. Az első évben a havi 500 ezer forint alatti nyugdíjjal rendelkezők részesülhetnek a támogatásból. A rokkantsági és rehabilitációs ellátások 10 százalékkal, az árvaellátás minimuma 20 százalékkal, az otthonápolási díjak pedig 50 százalékkal emelkednek.
A közszférában összesen 667 milliárd forintot fordítanak béremelésekre, amelyek mintegy 603 ezer dolgozót érintenek. Az egészségügyi szakdolgozók átlagosan 17 százalékos, a szociális és gyermekvédelmi dolgozók 17,8 százalékos, a rendvédelmi alkalmazottak pedig 15 százalékos béremelésre számíthatnak. A nevelést és oktatást segítő munkatársak nettó keresete átlagosan 21,5 százalékkal, a kulturális területen dolgozóké 10,7 százalékkal növekedhet. Folytatódik a pedagógusok és az igazságügyi dolgozók bérrendezése is.
Az egészségügy 2027-ben 4604 milliárd forintból gazdálkodhat, ami 510 milliárd forintos növekedést jelent. A Hugonnai Vilma program keretében megkezdődik az egészségügyi rendszer fejlesztése, több pénz jut a kórházi étkeztetésre, az intézmények klimatizálására és a várólisták csökkentésére. Az oktatásban elindul a Jeney Lajos iskolafejlesztési program, miközben a gyermekvédelmi intézményrendszer új férőhelyekkel és jelentősen megnövelt működési forrásokkal bővül.
Az önkormányzatok finanszírozásában is fordulatot ígért a miniszterelnök. A települések támogatása 64 milliárd forinttal nő, a szolidaritási hozzájárulás terhe pedig összesen 62 milliárd forinttal csökken. A budapesti közösségi közlekedés működtetésére a BKK-n keresztül 50 milliárd forintot biztosítanak, és visszatér a vidéki városok helyi közlekedésének állami támogatása is. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a kormány politikai hovatartozástól függetlenül kíván együttműködni a településekkel. Bejelentette azt is, hogy előkészítik a megyei önkormányzatok megszüntetését.
A lakáspolitikában az Otthon Start programot a Wekerle Plusz váltja fel. Az új konstrukció a 18 és 41 év közötti fiatalok lakáshoz jutását támogatja: új lakás vásárlására vagy építésére fix 3 százalékos, használt ingatlan vásárlására pedig fix 5 százalékos kamatozású hitelt kínál. Bevezetik az államilag támogatott lakástakarékot is, amelynél az első öt év megtakarításaihoz 10, a hatodik évtől 20 százalékos állami kiegészítés járhat. A lakásfelújítási hitel felső határát 15 millió forintra emelik, amelyhez legfeljebb 7,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatás társulhat. A Wekerle Sándor lakásépítési programban 2027-ben 30 milliárd forint uniós forrás jut megfizethető bérlakásokra és kollégiumokra, a következő három évben pedig további 550 millió eurót terveznek erre fordítani.
A közlekedési fejlesztésekre 331 milliárd forint uniós támogatást irányoznak elő, ami 270 milliárddal haladja meg az idei keretet. A kormány 35 új InterCity motorvonat beszerzését és 42 HÉV-szerelvény megrendelését tervezi, megkezdi a tíz legnagyobb vasútállomás korszerűsítését, valamint a Budapest–Győr, Budapest–Miskolc és Budapest–Szeged vasútvonalak legrosszabb szakaszainak átépítését. Elindulhat a veresegyházi és a lajosmizsei elővárosi vasútvonalak fejlesztése is. A közutaknál 100 milliárd forintos kátyúmentesítési és útfelújítási program indul, az összes közúti beruházásra pedig több mint 400 milliárd forintot szánnak.
A környezetvédelem és az energetika szintén jelentős forrásokhoz jut. A vízügyi és környezetvédelmi uniós fejlesztések kerete 49 milliárdról 221 milliárd forintra emelkedik. Országos vízmegtartási program indul, amely többek között a belvízcsatornák korszerűsítését, a vizes élőhelyek helyreállítását és a mezőgazdasági területek vízellátásának javítását célozza. Az energiaellátásban 2030-ig 3 gigawattnyi energiatároló kapacitás kiépítését tervezik, miközben tízezrek kaphatnak támogatást otthoni energiatárolók telepítésére és lakóingatlanok energetikai korszerűsítésére. A támogatásokat társasházakra és panellakásokra is kiterjesztenék.
A vállalkozásoknál a kormány a kutatás-fejlesztésre, az innovációra és a hazai kis- és középvállalkozások támogatására helyezi a hangsúlyt. A kata szabályait ismét kiterjesztik a mellékállású vállalkozókra, és lehetővé teszik a cégeknek történő számlázást. Ugyanakkor a legnagyobb, évi 180 milliárd forint feletti árbevételű vállalatok társasági adója várhatóan 11 százalékra emelkedik, és nő az innovációs hozzájárulás is.
A többletbevételek között kiemelt szerepet kap a milliárdosok vagyonadója, amelytől évente 200 milliárd forintot vár a kormány. Emelkednek az energiacégek, a bankok, a biztosítók és egyes kereskedelmi vállalatok terhei, valamint a bányajáradék és a környezetszennyezéshez kapcsolódó adók is. A reklámadó kulcsa nulláról 3,75 százalékra nő, az ebből remélt 14 milliárd forintot pedig a kórházi várólisták csökkentésére fordítanák. A kormány emellett kivezeti az árrésstopot, amely Magyar Péter szerint torzította a piacot és hátrányosan érintette a hazai termelőket.
A miniszterelnök szerint a költségvetés egyszerre szolgálja a társadalmi igazságosságot, a gazdasági növekedést és az államháztartás stabilizálását. A tervezet legnagyobb kérdése ugyanakkor az lesz, hogy a tervezett kiadáscsökkentések és többletbevételek valóban biztosítják-e a bejelentett intézkedések fedezetét, különösen a jelentős béremelések, adócsökkentések és fejlesztési vállalások mellett.
A 2027-es költségvetés most az Országgyűlés elé kerül, ahol a részletes számok és az egyes programok finanszírozása is megismerhetővé válik. A bejelentések alapján a Tisza-kormány már első teljes kormányzati évében átfogó változtatásokat tervez az állami újraelosztásban, a közszolgáltatások finanszírozásában és a fejlesztéspolitikában. Az intézkedések tényleges hatását azonban végső soron az dönti el, hogy a költségvetésben szereplő forrásokból mennyi és milyen ütemben jut el a családokhoz, az intézményekhez, az önkormányzatokhoz és a vállalkozásokhoz.
