Új alapokra helyezné a magyar médiarendszert a TISZA, megszűnhet az MTVA jelenlegi formája
Átfogó médiapiaci és közmédia-reformot kezdeményezett a TISZA Párt három országgyűlési képviselője. A pénteken benyújtott, 54 oldalas törvényjavaslat nem csupán a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), illetve a Médiatanács működését alakítaná át, hanem a közmédia teljes intézményi rendszerét is új alapokra helyezné. A javaslat egyik legfontosabb eleme, hogy a jelenlegi Közszolgálati Közalapítvány helyére egy új szervezet, a Független Közmédia Testület kerülne, miközben az MTVA jelenlegi formájában megszűnne.
A törvénytervezet indokolása szerint a cél a közmédia és a médiaszabályozás függetlenségének helyreállítása, a kiegyensúlyozott tájékoztatás erősítése, valamint az európai médiaszabadsági rendelet előírásainak átültetése. A szöveg hangsúlyosan hivatkozik a véleménynyilvánítás szabadságára, a média pluralizmusára és a közszolgálati média politikai befolyástól való távolságtartására.
A közmédia működésének alapelvei közé bekerülne, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatásnak pártatlanul és kiegyensúlyozottan kell tájékoztatnia, vezetőit pedig átlátható, objektív eljárásban kell kiválasztani. A tervezet kimondja azt is, hogy a közmédia a kormányzati, politikai és gazdasági szereplőktől függetlenül működik, miközben finanszírozását továbbra is az állam biztosítja.
A jelenlegi kuratóriumi struktúra helyett létrejövő Független Közmédia Testület kilenc tagból állna. Hat tagot a parlamenti frakciók jelölnének – három-három főt a kormánypárti és az ellenzéki oldal –, míg három további tagot médiaszakmai szervezetek delegálnának. A testület széles jogosítványokat kapna: megválasztaná a közmédia vezetőit, felügyelné a gazdálkodást, ellenőrizné a közszolgálati célok teljesülését, valamint rendszeres, független tartalomelemzéseket rendelne meg.
A javaslat egyik legjelentősebb szerkezeti változása az MTVA és a Duna Médiaszolgáltató átalakítása. Az MTVA vagyona a Duna Médiaszolgáltatóhoz kerülne, amely Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. néven működne tovább. Emellett külön társaságként jönne létre az MTI Nonprofit Zrt., amely a nemzeti hírügynökségi feladatokat látná el. A jelenlegi vezetők megbízatása az új rendszer hatálybalépésével megszűnne.
Külön fejezet foglalkozik a Közszolgálati Chartával, amely részletesen meghatározná a közmédia működésének szakmai és etikai kereteit. A dokumentumnak többek között szabályoznia kellene a szerkesztői szabadság érvényesülését, az álhírek és a dezinformáció elleni fellépést, a mesterséges intelligencia használatát, valamint a hírműsorok kiegyensúlyozottságának és sokszínűségének követelményeit.
A tervezet a Médiatanács működését is átalakítaná. Az indokolás szerint a testület vezetőjét nyílt pályázaton választanák ki, a folyamatba pedig médiaszakmai szervezetek is beleszólhatnának. A javaslat megfordítaná a jelenlegi rendszert: a pályázaton kiválasztott és az Országgyűlés által megválasztott Médiatanács-elnököt nevezné ki azután a köztársasági elnök az NMHH élére. A beterjesztők szerint ez erősítené a szabályozó hatóság politikai függetlenségét.
A törvényjavaslat a közmédia vezetőivel szemben új összeférhetetlenségi szabályokat is bevezetne. Korlátozná a külső munkavégzést, előírná integritási és korrupciómegelőzési rendszerek kialakítását, valamint szigorítaná a közmédia beszállítóival fennálló gazdasági kapcsolatokra vonatkozó előírásokat. Az indokolás szerint ezek az intézkedések a szerkesztői döntések politikai és gazdasági befolyásmentességét szolgálják.
Politikai szempontból figyelemre méltó, hogy a TISZA ismét képviselői indítványként nyújtotta be a javaslatot, így annak beterjesztését nem előzte meg kötelező társadalmi egyeztetés. A tervezet ugyanakkor sarkalatos törvényt módosít, ezért elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának támogatására lesz szükség.
A javaslat lényegében a 2010 óta működő médiarendszer legátfogóbb átalakítását jelentené: egyszerre változtatná meg a közmédia irányítását, a médiaszabályozás intézményi struktúráját, valamint a közszolgálati tájékoztatás működésének alapelveit.
