„Túl szép, hogy igaz legyen”: már most kemény gazdasági realitásokkal szembesülhet az új kormány
Az új kormány előtt álló gazdasági és politikai kihívásokról beszélt Nagy Attila Tibor és Pócza István az M1 aktuális csatorna műsorában, és egy ponton mindketten ugyanoda jutottak: a kampányígéretek és a gazdasági valóság között komoly feszültség húzódik.
Nagy Attila Tibor szerint „túl szép, hogy igaz legyen”, hogy az új többség egyszerre tudja fenntartani a családi adókedvezményeket, növelni a családi pótlékot, megtartani az anyák adómentességét, csökkenteni az áfát és közben új juttatásokat is osztani a nyugdíjasoknak. Úgy látja, az első egy-két év kifejezetten nehéz lehet, részben azért, mert az új kabinet egy gyenge gazdasági helyzetet örököl: magas, mintegy 5 százalékos költségvetési hiányt és évek óta stagnáló növekedést. Ez pedig azt jelenti, hogy nincs olyan többletbevétel, amelyből könnyen finanszírozhatók lennének a vállalások.
A szakértő szerint emiatt szinte elkerülhetetlenek a népszerűtlen döntések. Külön kiemelte, hogy a 14. havi nyugdíj teljes kifizetése vagy az anyák adómentessége is nehezen tartható addig, amíg nincs érdemi, 3–5 százalékos gazdasági növekedés. Hozzátette, az uniós források megszerzése kulcskérdés lehet, de ezek hatása sem azonnali: a pénzek lehívása és gazdaságba áramlása akár éveket is igénybe vehet.
Az európai uniós kapcsolatok kapcsán mindkét elemző óvatos optimizmusról beszélt. Nagy Attila Tibor szerint elképzelhető egy, a lengyel példához hasonló megállapodás az Európai Bizottsággal, amely felszabadíthatja a forrásokat, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Magyar Péter nem rendelkezik olyan nemzetközi tapasztalattal és kapcsolati tőkével, mint például Donald Tusk. Pócza István szerint az uniós intézmények részéről is érzékelhető egyfajta kivárás, mivel egyelőre nem világos, milyen politikát fog képviselni az új magyar vezetés.
A gazdasági mozgástér szűkösségét jól mutatja, hogy a lehetséges intézkedések között már most olyan érzékeny területek merülnek fel, mint az üzemanyagárak, a rezsicsökkentés vagy annak átalakítása. Pócza szerint ezekhez viszonylag gyorsan hozzá lehet nyúlni, de mind komoly társadalmi következményekkel járhatnak, és kommunikációs szempontból is kockázatosak.
A politikai rendszer átalakítása sem került le az asztalról. A kétharmados felhatalmazás lehetőséget adhat akár az önkormányzati rendszer átszabására vagy előrehozott választások kiírására is. Emellett Nagy Attila Tibor arra is figyelmeztetett, hogy az alkotmány módosításával az új többség könnyen elmozdíthat bizonyos közjogi méltóságokat, ugyanakkor mindketten hangsúlyozták: az alkotmányozást nem lenne szabad elkapkodni, mert a piacok számára a kiszámíthatóság a legfontosabb.
A Tisza Párt belső szerkezete is kihívás lehet. A szakértők szerint egy rendkívül heterogén táborról van szó, amelyben különböző ideológiai irányzatok – a baloldaltól a nemzeti radikálisokig – egyaránt jelen vannak, így hosszabb távon kérdéses az egység fenntarthatósága.
A beszélgetés végén Nagy Attila Tibor az előző kormány teljesítményét is értékelte, és úgy fogalmazott, hogy ez volt a leggyengébb ciklus az összes Orbán-kormány közül. Kiemelte, hogy az uniós források elvesztése jelentős gazdasági visszaesést okozott, és ebben szerinte szerepet játszott az is, hogy Európai Néppárt elhagyásával jelentősen csökkent Magyarország érdekérvényesítő képessége az uniós térben.
A kép tehát egyelőre korántsem megnyugtató: a politikai felhatalmazás adott, de a gazdasági realitások gyorsan korlátokat szabhatnak annak, hogy az új kormány mit tud valóban megvalósítani az ígéreteiből.
