Ma kezdődik a csillagászati tavasz

Pénteken 15 óra 46 perckor megkezdődik a csillagászati tavasz, ekkor következik be a tavaszi nap-éj egyenlőség – közölte a HungaroMet Zrt. A jelenség azt a pillanatot jelöli, amikor a Nap az égi egyenlítő fölé kerül, és ezzel hivatalosan is véget ér a tél.

Bár a tankönyvek gyakran március 21-ére teszik ezt az eseményt, a valóság ennél árnyaltabb: a nap-éj egyenlőség időpontja évről évre változhat, és akár március 20-ára is eshet – mint idén. Ennek oka, hogy a Föld Nap körüli keringési ideje nem pontosan 365 nap, hanem 365 nap, 5 óra, 48 perc és 46 másodperc. Ez az eltérés halmozódik, amit a szökőévek rendszere próbál kiegyenlíteni.

A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy a Föld pályájának és forgástengelyének lassú változásai – például az excentricitás vagy a precesszió – szintén hatással vannak az időpontra, de ezek csak minimális eltolódást okoznak. A Gergely-naptár 400 éves ciklusa alatt mindössze néhány órás különbségekről beszélhetünk. Érdekesség, hogy legutóbb 2011-ben esett március 21-re a tavaszi nap-éj egyenlőség, míg 2048-ban már március 19-én következik be.

Az elnevezés azonban kissé megtévesztő: ezen a napon a nappal és az éjszaka nem teljesen azonos hosszúságú. Ennek egyik oka a légköri fénytörés, amely miatt a Nap a valós helyzeténél magasabban látszik a horizont felett. Emiatt napkeltekor hamarabb tűnik fel, napnyugtakor pedig később bukik le, ami néhány perccel meghosszabbítja a nappalt.

Emellett az is számít, hogy nem egy pontszerű égitestet látunk: a Nap korongja már akkor is látható, amikor a középpontja még a horizont alatt van, és akkor is érzékeljük a fényét, amikor az már elvileg lenyugodott. Így a „nap-éj egyenlőség” valójában inkább közelítő kifejezés, mint pontos leírás.

Mindezek ellenére a mai nap mégis egy fontos fordulópont: a nappalok innentől hosszabbodnak, a sötétség pedig fokozatosan visszahúzódik. A tavasz nemcsak a naptárban, hanem a mindennapokban is megérkezik.