Leszavazták Bálint gazda díszpolgárságát a XVI. kerületben

Több száz XVI. kerületi polgár az aláírásával támogatta Bálint György – vagy ahogyan sokan ismerik, Bálint gazda, Gyuri bácsi – díszpolgári kitüntetésre való jelölését. Ennek ellenére a kerületi közgyűlés fideszes többsége egyöntetűen lesöpörte az asztalról a jelölést, így az idén 100. életévét taposó építészmérnök nem lehet kerületünk díszpolgára. Ezúttal sem! A kerületi testület döntése bejárta az országos sajtót is – számol be a tizenhat.hu.

Kovács Péter korábban azt állította, hogy pártpolitikától mentes az ő polgármestersége. Csomor Ervin jegyzői kinevezése után ez egy újabb olyan döntés volt, ami ennek az ellenkezőjéről árulkodik.

Bálint György 1919. július 28-án született Gyöngyösön.
Gazdálkodó hagyományokkal rendelkező zsidó családba született, apja több nyelven beszélő, vállalkozó és kísérletező szellemű középbirtokos volt. Fiatal korától kezdve a mezőgazdaság szeretetére és ismeretére nevelték. Általános és középiskolai tanulmányait Gyöngyösön végezte. Cserkészként 1933-ban részt vett a gödöllői dzsemborin. 1937-ben érettségizett a főgimnáziumban, 1941-ben kertészmérnöki oklevelet szerzett a budapesti a Magyar Királyi Kertészeti Akadémián. 1942-ben behívták munkaszolgálatra, ahonnan koncentrációs táborba került, majd 1945-ben szabadult. A holokauszt során egy testvérét kivéve teljes családját kiirtották. A háború után hazatért családi birtokára, ám a kommunista hatalomátvétel után internálással fenyegették meg és földjét elvették.

1949-ben mezőgazdasági mérnökként diplomázott a Magyar Agrártudományi Egyetemen. 1949–1952 között a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott, majd onnan egy évre a Kertészeti Kutatóintézetbe került. 1955–1959 között a Mányi Állami Gazdaság főagronómusa volt, ahonnan a Fejér Megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága főkertészként alkalmazta, 1964-ig. 1967-ig Budapesten, az Állami Biztosító Főigazgatóság szakértője volt, majd nyugdíjazásáig (1981) a Kertészet és Szőlészet főszerkesztői teendőit látta el. 1969–1981 között a Kertészet és Szőlészetet, 1970–1981 között a Kertgazdaságot, 1972–1981 között a Kerti Kalendáriumot, 1984–1988 között a Kertbarát Magazint szerkesztette. 1989-től tagja a Budapest Rotary Clubnak, amelynek két évig alelnöke is volt. 1981–2009 között a Magyar Televízió Ablak című magazinjának állandó munkatársa (Bálint gazda). 1991–2000 között főszerkesztője az MTV Gazdaképző című műsorának. 1994. június 1-jén belépett a Szabad Demokraták Szövetségébe; tagja lett az országos tanácsnak. 1994–1998 között országgyűlési képviselő volt. 2009-ben kilépett az SZDSZ-ből, alapító tagként részt vett a Szabadelvű Polgári Egyesület (SZPE) megalapításában.

Bár Bálint gazda néven ma elsősorban őt ismerik, a név és kötődése a kertészethez régebbre nyúlik vissza: az 1975-ben elhunyt Czupy Bálint kertészeti szakíróként szintén ezen a néven vált ismertté a Szabad Európa Rádióban.
Egyetlen fia Bálint János kertészmérnök, aki hét éven át volt a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem dékánja, illetve húsz éven keresztül tanszékvezetője.

Bálint gazda hosszú élete során rengeteg elismerést kapott munkásságáért: