Százmilliárdok útja marad homályban: továbbra sem tudni, kik állnak a közpénzekkel feltőkésített magántőkealapok mögött
Hiába szigorították a magántőkealapok átláthatóságára vonatkozó szabályokat, továbbra sem lehet pontosan megállapítani, kik a végső haszonélvezői annak a mintegy 1500 milliárd forintnyi közpénznek, amelyet az előző kormány különböző magántőkealapokba helyezett ki. A Transparency International Magyarország vizsgálata szerint számos alap és alapkezelő hiányzik az adóhatóság tényleges tulajdonosi nyilvántartásából, miközben a rendelkezésre álló adatok is gyakran hiányosak vagy félrevezetők – számolt be a HVG360.
A Transparency International Magyarország (TIM) júliusban 45, összesen mintegy 1500 milliárd forintnyi állami forráshoz jutó magántőkealap, valamint az azokat irányító 26 alapkezelő tényleges tulajdonosi adatait kérte ki. A szeptemberben hozzáférhetővé vált nyilvántartásból azonban 12 magántőkealap és kilenc alapkezelő teljes egészében hiányzott. Az adatok hiányát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is megerősítette.
A HVG360 beszámolója szerint a legjelentősebb hiányzók között található a Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez kötődő MBH Magántőkealap, amelybe az állam összesen 166 milliárd forintot fektetett. Az alap kisebbségi befektetője a Mészáros többségi befolyása alatt álló MBH Bank, kezelője pedig a Mészároshoz közel álló Vida József érdekeltsége. Az alap befektetései a lap szerint szorosan kapcsolódnak Mészáros üzleti birodalmához, tényleges tulajdonosi háttere azonban továbbra sem ismerhető meg a nyilvántartásból.
Ugyancsak hiányzik a listáról a Jellinek Dánielhez kötődő Indotek-Ventures Alpha Magántőkealap, amely 100 milliárd forintnyi állami tőkéhez jutott, valamint a Lázár János korábbi miniszterhez közelinek tartott Kerezsi Miklós érdekeltségébe tartozó Hodler Alapkezelő által kezelt Innovation Europe Agrár alap, amely 105 milliárd forint közpénzt forgat.
Az alapkezelők között sem jobb a helyzet. A nyilvántartásból hiányzik többek között a korábban Tiborcz István befolyása alatt álló Gránit Alapkezelő, a Nagy Márton volt nemzetgazdasági miniszterhez közvetetten köthető Trustify, a Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó iG Tech és Ikon, valamint a Hernádi Zsolt Mol-elnökhöz és üzlettársaihoz kapcsolódó Gran Privat Equity is.
A problémát súlyosbítja, hogy a nyilvántartásban szereplő adatok sem feltétlenül mutatják meg a tényleges tulajdonosi viszonyokat. Több esetben a magántőkealapok valódi befektetői helyett az alapkezelők vezetőit tüntették fel tulajdonosként, gyakran nulla százalékos részesedéssel. Így a nyilvántartás formálisan tartalmaz ugyan neveket, de nem feltétlenül derül ki belőle, hogy valójában kik rendelkeznek a befektetett vagyonnal, illetve kik részesülnek annak hozamából.
A HVG360 példaként említi a közel 50 milliárd forintnyi közpénzt felhasználó iG Tech III. Magántőkealapot, amelynek a nyilvántartás szerint Jászai Gellért az egyetlen tényleges tulajdonosa. Hasonló helyzet áll fenn a Gránit Alapkezelő által kezelt Főnix, Diorit és Andezit Magántőkealapoknál is. Ezek az alapok jelentős állami forrásokhoz jutottak, és több nagy értékű ingatlan-, illetve energetikai befektetésben vettek részt.
Az átláthatóság javítása érdekében a Tisza-kormány módosította a tényleges tulajdonosi nyilvántartásról szóló jogszabályt. Az új rendelkezések már nem kizárólag a legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkező befektetőkre terjednek ki, hanem azokra a magánszemélyekre is, akik meghatározó befolyást gyakorolnak az alapok befektetési döntéseire, vagy az elmúlt öt évben legalább 25 százalékban részesültek azok hasznából.
A módosítás ugyanakkor jogértelmezési bizonytalanságot is okozott. A visszamenőleges adatszolgáltatás október 5-i határidejét a piaci szereplők eltérően értelmezték, ezért a NAV egyeztetéseket kezdett, a Pénzügyminisztériumban pedig már vizsgálják a szabályozás pontosításának lehetőségét.
A Transparency International szerint azonban a jogszabályok körüli bizonytalanság nem magyarázza a nyilvántartás valamennyi hiányosságát. Zeisler Judit, a szervezet témavezetője a HVG-nek hangsúlyozta, hogy a legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkező befektetők adatait a korábbi szabályozás alapján is szerepeltetni kellett volna a rendszerben.
A bankok ugyanakkor azt állítják, hogy eleget tettek kötelezettségeiknek. Az MBH Bank közlése szerint valamennyi magántőkealap-ügyfelük dokumentumait határidőre feltöltötték, ezért számukra is érthetetlen, hogy ezek miért nem jelentek meg a Transparency International által megismert adatok között. A Magyar Bankszövetség szintén a szabályok betartását hangsúlyozta.
Az ügynek már kézzelfogható gazdasági következményei is vannak. Az állami Magyar Fejlesztési Bank az átláthatósági követelményekre hivatkozva kizárta a Mészáros-érdekeltségű Opus Titászt egy 65 milliárd forintos projektből. Egy másik esetben a Mol és az Alteo egy Tiborcz István érdekeltségeihez kapcsolódó, a Waberer’st érintő részvénycsereügylettől lépett vissza a szükséges hatósági engedély hiánya miatt.
A közpénzek felhasználásának jogszerűségével kapcsolatban büntetőeljárások is indultak. A Transparency International feljelentése alapján a rendőrség több, a Baross Gábor Tőkeprogramban részt vevő magántőkealap ügyében nyomoz. A szervezet öt olyan alapnál fogalmazott meg bűncselekmény gyanújára vonatkozó aggályokat, amelyek együttesen közel 300 milliárd forint állami forráshoz jutottak. Ezek között szerepel az MBH Magántőkealap is, amelynek egyik vitatott befektetése a tartósan veszteséges Aqua Lorenzo ásványvízüzem volt.
A HVG360 arra is felhívja a figyelmet, hogy egyes alapok befektetési portfóliója már átalakulóban van. Az eredetileg 50 milliárd forint állami tőkével létrehozott Gordiusz Magántőkealap például több korábbi ingatlanbefektetéséből kiszállt, miközben a tulajdonosi nyilvántartás szerint az alap 99 százalékban Tiborcz Istvánhoz kötődik. A változások felvetik annak kérdését is, hogy az állami befektetők milyen feltételekkel és mekkora megtérüléssel juthatnak hozzá a korábban kihelyezett közpénzekhez.
Különösen fontos az állami Magyar Fejlesztési Bank korábbi szerepének tisztázása, hiszen a közpénzes magántőkealapok finanszírozásának jelentős része ezen az intézményen keresztül történt. Az MFB a HVG megkeresésére közölte, hogy minden befektetés esetében ügyfél-átvilágítást végez, amelynek része a tényleges tulajdonosok azonosítása és az átláthatósági követelmények ellenőrzése. Ez ugyanakkor újabb kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a korábbi bankvezetés milyen információk birtokában hagyta jóvá a vitatott befektetéseket.
A történet legfontosabb kérdése továbbra is megválaszolatlan: kik azok a magánszemélyek, akik ténylegesen rendelkezhettek a közpénzekből feltőkésített magántőkealapok vagyonával, és kik húzhattak hasznot az állami befektetésekből? Az új szabályozás célja éppen ezeknek a viszonyoknak a feltárása lenne, a jelenlegi nyilvántartás azonban egyelőre nem biztosítja a szükséges átláthatóságot.
A HVG360 által bemutatott hiányosságok ezért túlmutatnak egy egyszerű adminisztrációs problémán. A tét az, hogy az állam képes lesz-e feltárni az elmúlt években magántőkealapokba helyezett, mintegy másfél ezermilliárd forintnyi közpénz tényleges útját, megállapítani az esetleges visszaélésekért viselt felelősséget, és biztosítani, hogy a közvagyon felhasználása a jövőben valóban ellenőrizhető legyen.
